2024. május 21., kedd | Névnap: Konstantin
Biztosításról általában

Mi a biztosítás fogalma?


A biztosítási szerzõdés egy olyan szerzõdés, amelyben a biztosító meghatározott jövõbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétõl függõen bizonyos összegnek a megfizetésére, a biztosított, illetve a másik szerzõdõ fél pedig díj fizetésére vállal kötelezettséget. (polgári törvénykönyv megfogalmazása)

 

A biztosítás kollektív gondoskodás a jövõben elõfordulható váratlan káresemények pénzügyi kompenzálására. (közgazdasági megközelítés)

 

Mi a biztosítás alapgondolata?

 

A biztosítás jogintézményének alapgondolata a társadalom meghatározott tagjainak közös kockázatviselése, a kárkövetkezmények megosztása, ill. meghatározott események bekövetkezésekor kártérítés (szolgáltatások) nyújtása.

 

Az azonos veszélyeknek (kockázatoknak) kitett vagyontárgyak ill. személyek együttesen egy közösségbe történõ terelése (veszélyközösség) szétporlasztja a tagok között a bekövetkezõ károkat. Nagy tömegû kockázat egyesítésével a kockázatok tömegükben tervezhetõvé válnak, ez képezi a biztosítótársaságok tevékenységének alapját.

 

Miért kössünk biztosítást?

 

A biztosítás a magánszemélyek vonatkozásában elhárítja egyes elõre nem látható, de bekövetkezhetõ eseményeknek az egyén anyagi helyzetére gyakorolt káros hatását. Tehát nyugalmat és biztonságot ad, mert ha bekövetkezik a kár, a kiesett javak a biztosítás kapcsán pótolhatók, a gazdálkodás folytatható marad.


Különbözõ mértékben, de mindenkinek szüksége van különbözõ biztosításra, hiszen ingatlannal, nagyobb értékû vagyontárggyal az emberek többsége rendelkezik, amelyek megsemmisülése magánemberként az egzisztenciális, gazdálkodó szervezetként pedig a gazdasági ellehetetlenülést vonja maga után. Önerõbõl történõ pótlásuk ugyanis nem vagy csak aránytalan erõfeszítések révén lehetséges.


Az élet-, betegség és balesetbiztosítások megkötése szintén hasznos segítséget nyújthat mindenki számára, hiszen egy váratlan esemény kapcsán jól jön az anyagi segítség.


Nem szabad megfeledkeznünk az egyes foglalkozásokhoz kapcsolódó szakmai felelõsségbiztosításokról sem, hiszen egyes szakmák képviselõinek, mint pl. ügyvéd, orvos, könyvvizsgáló, közjegyzõ, végrehajtó stb. kötelezõ mûködése megkezdéséhez felelõsségbiztosítási szerzõdéssel rendelkeznie. Ebben az esetben az okozott kár mindenképp megtérül, hisz a kártérítésnek nem lehet függvénye, hogy a károkozó nem rendelkezik megfelelõ anyagi háttérrel a kár megtérítésére. Helyette a biztosító köteles fizetni.

 

Mire lehet biztosítást kötni?

 

Gyakorlatilag minden kockázatra, amit a biztosító elvállal. A nem-élet biztosítások terén a leggyakoribb kockázatok: baleset, betegség, casco, szállítmány, tûz és elemi károk biztosítása, egyéb vagyoni károk biztosítása, kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítás, hitel biztosítás, kezességbiztosítás, jogvédelmi biztosítás, temetési biztosítás, stb. Az életbiztosítások pedig lehetnek elérésre szólóak, halálesetre szólóak, járadékbiztosítások ill. ezek különbözõ variációi, továbbá létezik házassági biztosítás, befektetéshez kötött biztosítás stb.


Fõ szabály, hogy csak jövõbeni kockázat biztosítható, tehát olyan, amelynek jövõbeli bekövetkezése valamilyen szempontból bizonytalan. Pl. a halál bekövetkezése biztos, de idõbeli bekövetkezése már bizonytalan.

 

Hogyan válasszam ki a megfelelõ biztosítót?

 

A Magyarországon mûködõ biztosítótársaságok jegyzéke sok helyen elérhetõ akár nyomtatott formában, akár interneten keresztül. A biztosítási termékek szabályai egy átlag állampolgár számára bizony sokszor nehezen érthetõk, ezért a szakmai és jogi szempontok megfelelõ kiválasztását célszerû biztosításközvetítõkön keresztül bonyolítani, amelyek jegyzéke szintén több helyen megtalálható (biztosítási honlapokon ill. a PSZÁF honlapján).


Nagyon fontos, hogy minden biztosítási szerzõdés megkötése elõtt alaposan tájékozódni kell a biztosító által nyújtott szolgáltatásokról, azok feltételeirõl. Ezeket az információkat a biztosítók által terjesztett szórólapokon, ügyfél tájékoztatókon, illetve az interneten keresztül kaphatjuk meg, de ha nem minden válasz egyértelmû, akkor célszerû a személyes kapcsolatfelvétel. A döntést siettetõ, kevés és homályos magyarázattal szolgáló üzletkötõkkel biztosítási szerzõdést kötni nem célszerû.

 

Mire legyek figyelemmel a szerzõdés megkötésénél?

 

A megkötni kívánt biztosítás vonatkozásában - alapvetõen a teljesség igénye nélkül - a biztosító által vállalt kockázatok meghatározása, azaz milyen biztosítási eseményekre terjed ki a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, a biztosító mentesülésének esetei, a biztosító által alkalmazott kizárások köre, a biztosítási díj összege.

 

Milyen jogaim és kötelezettségeim vannak a biztosítás megkötésénél?

 

Tájékoztatáshoz való jog (a biztosítónak a szerzõdés megkötése elõtt bizonyítható módon, közérthetõ, egyértelmû és részletes tájékoztatást kell adnia a szerzõdést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító fõbb adatairól (a társaság neve, jogi formája és címe) és a biztosítási szerzõdés jellemzõirõl. A biztosító a tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhetõ módon elektronikus úton is köteles elérhetõvé tenni.

 

Díjfizetési kötelezettség (azt, hogy idõben és folyamatosan rendezve legyen a biztosítás díja, a szerzõdõ ügyfél kötelezettsége; díjelmaradás esetén, ha a szabályzat nem rögzíti, akkor a biztosító külön felszólítást nem küld)

 

Közlési kötelezettség (a szerzõdõ ügyfél a szerzõdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett)


Mikor tudom a biztosítási szerzõdést idõközben megszüntetni?

 

A vagyonbiztosítási szerzõdések mindkét fél részérõl indokolás nélkül felmondhatók írásban a biztosítási évfordulóval, a felmondásnak az évfordulót megelõzõen legalább 30 nappal kell megérkeznie. A biztosítási évforduló lehet naptári évvel megegyezõ, vagy a szerzõdéskötés idejéhez igazodó. Az életbiztosítási szerzõdésekre eltérõ szabályok vonatkoznak, amelyek korlátozzák a felmondás lehetõségeit (fõként a biztosító részérõl).


Közös megegyezéssel bármikor lehetõség van évközben is a szerzõdés megszüntetésére.

 

Hol lehet jogorvoslatot keresni a biztosító döntése ellen?

 

Elsõsorban az érintett biztosítónál. Ha nem sikerül megegyezni, a panaszos fordulhat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez ill. a békéltetõ testületekhez is. Minden esetben nyitva áll a bírósági út igénybevételének lehetõsége is, amely a biztosító és a biztosított közötti jogvita eldöntését és ezáltal lezárását jelenti.