Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete

• Új kihívások a világhálón
• Jogi háttér

Új kihívások a világhálón

Napjainkban az Internet valamennyi ember számára hozzáférhetõvé válásával a szerzõdéskötések – így a fogyasztói szerzõdések megkötésének is – egyre bõvülõ színterévé vált az elektronikus út, a világháló. A fogyasztóvédelem kiemelt figyelmet szentel ennek a területnek, hiszen dinamikus fejlõdése, könnyen kezelhetõ és kényelmes voltából eredeztethetõ népszerûsége csalogatja a fogyasztókat, azonban a hagyományos szerzõdések körében meglévõ garanciák érvényesíthetõsége gyakran nehézségekbe ütközik, olykor pedig teljességgel lehetetlen.

Az internetes kereskedés kezelésre szoruló fõ problémái a következõk:

könnyû anonímnak maradni a szolgáltató oldaláról;
a fizikailag nem megismerhetõ áruk és szolgáltatások okán gyakorta van lehetõség a fogyasztók megtévesztésére;
a fogyasztó kezében lévõ dokumentumok könnyen hamisíthatók, eredetiségük biztosítása nehézkes, szétfeszíti a hagyományos szerzõdések alakiságára elõírt szabályok kereteit;
a vásárlások, igénybevételek kapcsán gyakori lehet az ún. „adatlopás”, amelynek következtében a fogyasztó által a rendeléséhez feltétlenül szükséges adatok a szolgáltató tudtával vagy akár tudta nélkül is jogosulatlan felhasználók kezébe kerülnek
a direkt marketing durva formáira (spam, banner, cold calling) lehetõséget biztosít az Internet.

Jogi háttér

Az elektronikus kereskedelem szabályairól a 2001. évi CVIII. törvény rendelkezik, kiegészítve a Fogyasztóvédelmi törvény általános – így erre a kereskedési formára is irányadó – szabályait.

 A törvény az elektronikus kereskedelem fogalomkörét szélesre nyitja, hiszen valamennyi áru illetve szolgáltatás üzletszerû beszerzésére, értékesítésére, cseréjére irányuló tevékenységet hatálya alá von, melyek az információs társadalommal összefüggenek.

Az információs társadalom jogi mûszó jelentése: minden elektronikus úton, távollévõk részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybevevõje egyedileg férhet hozzá. Az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatás tehát minden Interneten végbemenõ adásvétel vagy más pénz fejében nyújtott szolgáltatásra kiterjed. Az egyedileg történõ hozzáférés nem jelent szûkítést, hiszen a világháló sajátossága, hogy a weboldalakon elhelyezett hirdetések, ajánlatok, online boltok mind úgy mûködnek, hogy a weben barangoló fogyasztó rátalál tudatosan vagy véletlenül az oldalra, mely folyamatosan biztosítja a hozzáférést és a szolgáltatást.

Az elektronikus úton lebonyolódó tranzakciók hatékonyak, gyorsak és kényelmesek. A magyar jog is buzdítja az elektronikus ügyintézésre, és ezt meghaladóan a napi szükségletek elektronikus úton történõ kielégítésére az állampolgárokat. Annak érdekében azonban, hogy ez az ösztönzés valódi jogvédelemmel párosuljon, a következõ területeken van szükség a fogyasztó védelemben részesítésére (ezek a területek egyben a világhálón való megjelenés formáit is magukban foglalják):

Tartalomszolgáltatás – híroldalak: A tartalomszolgáltatók jellemzõen csak közvetve okozhatnak anyagi károkat a fogyasztónak, hiszen az oldalak üzemeltetésének elsõdleges célja az informálás, és nem adásvételi szerzõdések megkötése. Minden híroldalt, online újságot ide sorolhatunk. Ezekben az esetekben a jogszabályi elõírások a pontos, objektív, naprakész és megtévesztéstõl mentes, hiteles tájékoztatás követelményeit rögzítik.

Internetes reklámtevékenység: A világhálón való reklámozásnak számos megnyilvánulási formája lehet. A szolgáltató üzemeltethet kizárólag reklámokat tartalmazó oldalakat vagy ún. vegyes oldalakat is. Ezekben az esetekben a jogszabályba ütközõ reklámokkal okozott károk tekintetében a fogyasztó a reklámozót, a reklámszolgáltatót vagy akár a reklám közzétevõjét is egyetemlegesen kötelezheti kárának megtérítésére.

Elsõdleges kereskedelmi tevékenység – e-Commerce: Az Internet leginkább ezen a téren rejt magában a fogyasztóknak potenciálisan anyagi károkat is okozó lehetõségeket, melyek kiküszöbölésre várnak. A szerzõdések megkötésének folyamata, a megrendelt árukra és szolgáltatásokra vonatkozó általános minimumstandardok meghatározása, valamint a fogyasztó elállási („visszaküldési”) joga érdemel említést