Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete

• Hústermékek
• Tojás vásárlása, tárolása
• Csokoládétermékek
• Tejtermékek

Hústermékek

Az élelmiszerek jelölésére igen szigorú szabályok vonatkoznak. Fel kell tüntetni a termék előállítójának nevét, címét, származási országát, ennek hiányában a valamelyik EGK tagállamban székhellyel rendelkező forgalmazó adatait. Pusztán a forgalmazó feltüntetése sokak szerint nem ad kellő garanciát arra nézve, hogy a termék megbízható forrásból származik. Ebből a megfontolásból kiindulva az EU-ban az engedélyezett, emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeket külön jelöléssel kell ellátni. Ez a jelölés az előállító üzem egyedi azonosítását teszi lehetővé. Így tehát egy hipermarket saját név alatt forgalmazott tejtermékeinek, illetve húskészítményeinek előállító üzeme is könnyű szerrel beazonosítható némi utánajárással. A jelülés egy fehér színű ovális mező, melyben az országkódot követően az engedélyszám szerepel (például a „HU 7 EGK” mező azt jelenti számunkra, hogy az adott terméket a PICK Zrt. központi gyárában, Szegeden állították elő). Az engedéllyel rendelkező létesítmények listája igen hosszú, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal honlapján (www.mgszh.hu) bárki megtekintheti.

Az alábbiakban olvasható néhány úgymond aranyszabály arra vonatkozóan, hogy mire figyeljünk mégis oda feltétlenül a vásárlás során:

• Ne szégyelljünk kérdezni a vásárlás alkalmával, minél több információt tudunk a kiválasztott termékről, annál könnyebb lesz a választás
• Ha előfordul, hogy nem kaptunk, tegyük szóvá és kérjünk számlát vagy blokkot!
• A számlát, blokkot gondosan őrizzük meg, hiszen minőségi kifogásunkat csak ezek birtokában tehetjük meg
• Ha valamely termékkel kapcsolatban minőségi kifogásunk van, akkor szavatossági és jótállási igényeinket a forgalmazónál érvényesíthetjük, amelyről kötelesek jegyzőkönyvet felvenni.
• Mindig ellenőrizzük a minőségmegőrzési időt, a termék összetevőit, valamint azt, hogy a termék forgalmazója fel van-e tüntetve.

Különösen húsvétkor népszerű termék a sonka, amelynek a Magyar Élelmiszerkönyv három fajtáját különbözteti meg. Három fajtája a nyers sonkák, hőkezelt sonkák, formában vagy bélben hőkezelt sonkák. Mivel a húsvéti asztalok hagyományosan elmaradhatatlan finomságáról van szó, lássuk, milyen szabályok vonatkoznak erre a húskészítményre:

A nyers sonka jellemző módon darabolt vagy darabolatlan, bőrös vagy bőr nélküli, csontos vagy csont és porc nélküli sertés comb vagy lapocka vagy bőr nélküli marhacomb vagy lapocka, vagy vad hasonló testtájaiból pácolással előállított termékek. Tartósításukat füstöléssel és/vagy szárítással végzik. Sótartalma legfeljebb 7,0% (m/m), a termék fajtájára jellemző, tetszetős külső megjelenésű. Megfelelően formázott, bőr nélküli vagy bőrrel és szalonnaréteggel fedett. Bőrös készítmény esetén a szalonnaréteg 2 cm-nél vékonyabb. Fontos, hogy ne legyen véraláfutásos, a bőrös részen rosszul szőrtelenített, valamint ne legyen beszáradt, túl kemény. A termék ne legyen nyomás nélkül levet engedő. A termékfajtára jellemző szín, a szalonnás rész a felületén világos sárgásbarna színű. Ízében, illatában a só és füstölt terméknél a füst érződik. A megnevezése az üzletekben nyers sonka, a testtájra azonban utalni lehet. Az előkészítés módjára a darabolt vagy kötözött szavak használatával utalni kell. A csak szárítással készült termékeknél a füstölés hiányára utalni kell pl. nyers szárított, sonka. A vágóállat fajtáját a sertés kivételével jelölni kell. Egyebekben fel kell tüntetni, hogy a termék nyersen és/vagy hőkezelve (főzve, sütve) fogyasztandó.

A hőkezelt sonka jellemző módon darabolt, bőrös vagy bőr nélküli, csont és porc nélküli sertés comb vagy lapocka; vagy bőr nélküli marhacomb vagy lapocka; vagy vad hasonló testtájaiból; vagy baromfi mellből vagy combból előállított sült, vagy főtt, vagy füstölt, főtt húskészítmények. Sótartalom legfeljebb 4,5% (m/m) lehet. A termék fajtájára jellemző, tetszetős külső megjelenésű. Megfelelően formázott, bőr nélküli vagy bőrrel és szalonnaréteggel fedett. Bőrös készítmény esetén a szalonnaréteg 2 cm-nél vékonyabb. Fontos, hogy ne legyen véraláfutásos, a bőrös részen rosszul szőrtelenített, illetve ne legyen beszáradt, túl kemény. Emellett figyeljünk oda, hogy a termék ne legyen nyomás nélkül levet engedő. A termékfajtára jellemző szín, sült, főtt vagy főtt- füstölt illat és íz. A hivatalos megnevezése a terméknek főtt sonka vagy sült sonka, a testtájra utalni lehet. Az előkészítés módjára a darabolt vagy kötözött szavak használatával utalni kell. A vágóállat fajtáját a sertés kivételével jelölni kell.

A sonka lehet különböző átmérőjű bélbe vagy formába töltött készítmény is. A húspépbe ágyazott, legalább 15 mm-es, egybefüggő pácolt húsmozaikokat tartalmazó, főzéssel vagy füstölés utáni főzéssel vagy sütéssel készült termékek. A húsmozaik pácolt ín nélküli marhahús, és/vagy íntalanított és zsírtalanított baromfihús és/vagy ín és kötőszöveti hártya nélküli sertéshús lehet. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 55%, a fehérjetartalom legalább 15,0% (m/m), a víztartalom legfeljebb 77,0% (m/m), a zsírtartalom legfeljebb 9,0% (m/m), a szalonnával fedett és csülöksonka terméknél legfeljebb 15,0% (m/m), a sótartalom legfeljebb 3,5% (m/m). A termék tetszetős külső megjelenésű, jellegének megfelelő színű, illatú, állományú. Állománya ne legyen túl puha, túl kemény, gyengén főtt, vagy rágós. A csomagolt termék ne legyen sérült, szennyezett, vagy zsírkiválásos.

Tojás vásárlása, tárolása

A kiskereskedelemben az értékesítési céllal bemutatott vagy értékesítésre felkínált tojásokat minőség és súly szerinti kategorizálásuknak megfelelően, továbbá szükség esetén hűtött vagy tartósított jellegük szerint el kell különíteni.  

Az értékesítéssel kapcsolatban a jogszabályok szigorú követelményeket támasztanak:

• kistermelő egészséges állattól származó, friss, ép, nem repedt, nem törött, szennyeződéstől mentes tojást árusíthat.
• keltetett, mosott, főtt tojás nem értékesíthető
• a tojást értékesítésig és felhasználásig tiszta, hűvös, száraz, jól szellőző, napfénytől védett helyen kell tárolni, a tojásokat a tojásrakást követően, 21 napon belül kell értékesíteni
• a tojásra vonatkozó minőségi és súlykategóriát, valamint annak tényét, hogy a tojásokat hűtötték vagy tartósították, félre nem érthetően, jól látható módon kell feltüntetni.

A tojásokat minőség szerint a következőképpen kell osztályozni:

• A. osztály vagy "friss tojás"
• B. osztály vagy "másodosztályú, illetve tartósított tojás"
• C. osztály vagy "gyenge minőségű, élelmiszer-ipari hasznosításra szánt tojás".

A tojáson egyébként fel kell tüntetni a származási ország betűjelét, a termelő tízjegyű regisztrációs számát, valamint a tartás módjára utaló számjelet (0 – biotartás, 1 – szabad tartás, 2 – mélyalmos tartás, 3 – ketreces tartás)

PRAKTIKUS TANÁCSOK:
A tojás mindennapi étkezésünk egyik kiemelkedően fontos alapanyaga. Számos formában és módon hasznosítjuk. Kiemelkedő a jelentősége kialakult szokásainkra tekintettel húsvét ünnepén. Éppen emiatt azonban fontos, hogy húsvétkor fokozottan odafigyeljünk néhány alapvető dologra a későbbi kellemetlenségek megelőzése végett. Ezeket az alapvető tudnivalókat az alábbi táblázat foglalja össze. 

Csokoládétermékek

A csokoládé olyan termék, amely kakaótermékekből és cukrokból készül, legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó szárazanyag. A töltetlen csokoládé (étcsokoládé), tejcsokoládé és fehér csokoládé késztermékre számítva legfeljebb 5%-ban tartalmazhat nem kakaóvajból származó növényi zsiradékot. Ellenkező esetben a termék megnevezése hibás, mert összetétele alapján nem nevezhető csokoládénak. Elfogadható azonban az a gyakorlat, hogy az 5%-nál több nem kakaóvajból származó növényi zsiradékot tartalmazó terméket csokoládénak (étcsokoládé), tejcsokoládénak és fehér csokoládénak nevezik, azonban ekkor a termékre vonatkozó tájékoztatóban fel kell tüntetni, hogy az „kakaóvajhoz adott növényi zsírokat tartalmaz”.

INFORMÁCIÓ (i):
Tejcsokoládéból, csokoládéból (étcsokoládé), fehér csokoládéból, töltött csokoládéból készült, általában 80 g, 100 g vagy 200 g-os kiszerelésben.  Fontos kiemelni azonban, hogy a táblás áruk között megtalálhatók a különböző kakaós masszák, kakaós tejmasszák, fehér és színes bevonómasszák is , amelyek gyártásához növényi zsírt használnak fel.

PRAKTIKUS TANÁCS:
Egyes vélemények szerint az édesiparban is gyakran használt pálmaolaj nagy arányban tartalmaz káros zsírsavakat, ezért ha tehetjük, kerüljük a pálmaolajjal készült termékeket.

Tejtermékek

 A tej tulajdonképpen nem más, mint kizárólag az egy vagy több fejésből nyert tőgyváladék. Tilos ebből alkotó részeket kivonni vagy pedig hozzátenni. Megengedett azonban a zsírtartalom megváltoztatása vagy bizonyos fizikai kezelés, illetve bizonyos kémiai összetételbeli változtatás, amely természetes tejalkotóelemek hozzáadására és (vagy) kivonására vonatkozik.

Megjegyzendő, hogy tehéntejből gyártott termék esetén nem kötelező a tehéntejre utalás. Nem tehéntejből gyártott termék esetén azonban a megnevezésben utalni kell a felhasznált tejféleségre (pl.: „ízesített tejkészítmény kecsketejből”), ha a tejösszetevő kizárólagosan a jelölt állatfaj tejéből származik.

A tejtermékek is kizárólag tejből, illetve olyan az előállításukhoz szükséges anyagokból készülhetnek, amelyek nem valamely tejalkotó teljes vagy részleges helyettesítését szolgálják.

INFORMÁCIÓ (i):
Korábban rendkívül nagy visszhanggal robbant ki a botrány, miszerint Kínában kisgyermekek betegedtek meg a tejben és tejtermékekben előforduló melamin miatt. A melamin mérgező hatása elsősorban a vesét érinti. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal az egészségkárosodás veszélye nélkül még elfogyasztható mennyiségként 0,5 mg/testtömegkg/nap tolerálható napi melaminbevitellel számolt. Remélhetőleg a jövőben az ehhez hasonló problémák elkerülhetőek lesznek, de ha mégis előfordulna, akkor informálódás végett kisgyermekes családoknak érdemes a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt felkeresnie.


PRAKTIKUS TANÁCSOK:
Figyeljünk oda arra, hogy a „reggeli ital” nem tej. Az ilyen termékek esetében a tej szó feltüntetése a terméken kifejezetten tilos. Érdemes szem előtt tartani továbbá, hogy a szójafehérjét tartalmazó termékek sem nevezhetők szójatejnek, legfeljebb csupán szójaitalnak.