Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete

• Az egészségünket veszélyeztető tényezőkről általában
• Ételmérgezés
• Növényvédő szerek és azok maradványai élelmiszerekben
• Mikotoxinok
  

Az egészségünket veszélyeztető tényezőkről általában

Az élelmiszerbiztonság a termelés, előállítás, tárolás valamint a forgalomba hozatal folyamataiban annak biztosítása, hogy az nem veszélyezteti a fogyasztó egészségét. Rendkívül szigorú jogszabályi követelmény, kizárólag csak biztonságos termék forgalmazható.

Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig felelős. Élelmiszerek esetén kifejezetten érvényesül a láncjelleg, azaz a biztonság feltételeinek való megfelelés legszigorúbb követelményei a terméket teljes életciklusán keresztül végig kísérik, a termőföldtől, illetve az állattartótól, egészen a fogyasztó asztaláig.
 

Ételmérgezés

Az élelmiszer-biztonsági szabályok be nem tartása sajnos betegségekhez, mérgezésekhez vezethet. Kevéssé ismert tény, hogy a legtöbb mérgezés nem menzákon, vagy üzemi konyhákon, hanem otthon történik, melynek oka többnyire a hanyagság, vagy a nem kellő odafigyelés és a tisztasági szabályok be nem tartása.

Mérgezéshez vezető gyakori hibák:

• Szennyezett élelmiszerek érintkezése fogyasztásra kész étellel
• Az étel készítője nem mosott kezet, esetleg fertőző beteg, vagy a ruházatáról kerül szennyeződés az ételbe
• Nem megfelelően tisztán tartott edények, konyhai eszközök
• A sütés, főzés nem elég alapos, nyers marad az étel
• A tárolás nem megfelelő hőfokon, vagy páratartalmon történik
• Az elkészült étel több órával későbbi újrafogyasztása felforrósítás nélkül

INFORMÁCIÓ (i):

• Ételmérgezésnek nevezünk minden olyan megbetegedést, amelyet az elfogyasztott élelmiszerben levő kórokozók, illetve toxikus anyagok váltanak ki. Élelmiszer-fertőzésről beszélünk, ha a betegség okozója baktérium, vagy vírus; mérgezéssel állunk szemben, ha valamilyen mérgező anyag a „vétkes”.
• Az ételmérgezés leggyakoribb tünete a hányinger, hányás, hasmenés, láz, általános levertség. Ritkán előfordulhat eszméletvesztés, izomgörcsök, extrém esetben tudatzavar is. Mérgezésre utaló jel, ha többen fogyasztanak ugyanabból az ételből és közel egyszerre kezdenek panaszkodni nagyjából hasonló tünetekre. Az első panaszok általában a fogyasztást követő 48 órán belül szoktak jelentkezni.
• Gyanús az az étel, melynek íze, állaga a szokásostól eltérő, esetleg kellemetlen.
• A gombafogyasztás után jelentkező bármely tünet esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

PRAKTIKUS TANÁCSOK:

• Érdemes rendszeresen kezet mosni.
• Fertőző betegen ne készítsünk ételt!
• A romlandó élelmiszert tároljuk hűtőben!
• A szokatlan ízű, szagú ételt ne fogyasszuk el!
• A maradék ételt érdemes alaposan felmelegíteni fogyasztás előtt.
• Vásároljunk megbízható helyen!
• A konyhát tartsuk tisztán!

Növényvédő szerek és azok maradványai élelmiszerekben

A növényvédő szerek léte mondhatni gazdasági érdek. A termelés hatékonyságát ugyanis jelentős mértékben csökkentheti a különböző kártevők megjelenése a gazdaságban. A kártevők köre és ennek megfelelően a növényvédő szerek köre is összetett. Hazánkban jelenleg is több száz fajta növényvédő szer van forgalomban. Növényvédő szereket használnak a kiskertek tulajdonosai és a több száz hektáron termelő gazdálkodókig. Tipikusan rágcsálók, rovarok, különböző mikroszkopikus méretű gombák okozta megbetegedések, valamint gyomnövények ellen használatosak a növényvédő szerek.  

A növényvédő szer hatóanyagok közösségi engedélyezésével, valamint a növényvédő szerek, növényvédelmi hatású termékek, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makroszervezetek engedélyezésével kapcsolatos feladatokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja, mint engedélyező hatóság látja el. A növényvédő szerek engedélyben előírt minőségét és a címkézését a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervei rendszeresen ellenőrzik.
Garanciális jellegű szabály, hogy a növényvédő szer jelölése nem tartalmazhat olyan kifejezést vagy megjelölést, amely a termék veszélyességének nem megfelelő értékelését eredményezheti, így különösen nem utalhat a termék ártalmatlanságára vagy veszélytelenségére. Fontos továbbá, hogy növényvédő szert más célra szolgáló csomagolóeszközbe, így például élelmiszerhez, gyógyszerhez, kozmetikumhoz tölteni és csomagolni tilos. Ettől függetlenül azonban sajnos előfordulhat, hogy az általunk megvásárolt élelmiszerbe, ha nem is a szándékos csomagolás miatt, azonban valamilyen okból kifolyólag mégis növényvédő szermaradék kerül.
A növényvédő szermaradék a növényvédő szer, illetve annak bomlási maradékai, amelyek valamely terményben, vagy annak felületén kis mennyiségben megmaradnak.
Ezek a növényvédő szermaradékok ily módon a fogyasztóhoz eljutó élelmiszerben is megjelenhet. Ennek a mennyisége legtöbb esetben önmagában az emberi egészségre komolyabb veszélyt még nem jelent. A vizsgált termékek nagy hányadában (közel 99%-ában) általában határértéken belüli a növényvédő szerek maradékainak aránya. Mindettől függetlenül azonban sajnos előfordulhat, hogy a határértéket meghaladó mennyiségben tartalmaz valamely élelmiszer növényvédő szermaradékokat. Sőt attól, hogy egy élelmiszer bio minősítésű, sajnos még ettől függetlenül is előfordulhat ellenőrzések tapasztalatai szerint, hogy az növényvédő szermaradványt tartalmaznak.

A növényvédő szermaradványok vonatkozásában van egy határérték, amely a forgalmazott élelmiszerekben maximálisan megengedett értéket jelöli. Ennek az átlépése még nem feltétlenül eredményez egészségkárosodást, ugyanakkor a nagymértékű átlépése a határértékeknek az egészségkárosodás kockázatát hordozza magában. Éppen ezért fontos a növényi eredetű élelmiszerekben és a növényi termékek felületén megjelenő megengedhető növényvédő szer maradék határértékek pontos meghatározása (ezt a határértéket jelöli a szakzsargonban az „MRL”-ként aposztrofált rövidítés). A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve rendszeresen ellenőrzi a növények és növényi termékek növényvédőszer-maradékát is, így tipikusan a termőhelyeken betakarításkor és szüretkor, a raktárakban kitároláskor, a nagybani gyűjtőhelyeken, a kereskedelmi, valamint a behozatali forgalomban.

INFORMÁCIÓ (i):

• A helyes gazdálkodási gyakorlat keretében a növényvédelemmel szemben több általános követelmény is támasztható, amelyek betartására a háztáji kiskertünkben folytatott termelés során is érdemes figyelmet fordítanunk:
• A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági előírások maradéktalan betartása mellett.
• Növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített és biztonságosan zárható raktárban vagy szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni.
• Tilos növényvédő szert tárolni egy kilométeres távolságon belül a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában, illetve a vízművek, víznyerőhelyek védőterületén belül.
• Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, ártalmatlanításáról.
• A növényvédelmi tevékenység során csak megfelelő műszaki állapotú növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések használhatók.

JOGSZABÁLY (§):
A határértékek felsorolása rendkívül hosszú (közel négyszáz hatóanyagra és számos növényi kultúrára vonatkozik). Ezek az ún. MRL értékek megismerhetőek az 5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendelethez tartozó 1. számú mellékletből.

PRAKTIKUS TANÁCSOK:

• Ha növényvédő szert használunk saját háztáji kiskertünkben, akkor termés leszedése előtt tartsuk be az előírt várakozási időt.
• Figyeljünk oda, hogy hol és kitől vásárolunk. Lehetőleg kerüljük az alkalmi utcai árusokat és az alkalmi vételeket, egészségünk garanciája lehet, hogy jól ismert piacon vagy boltban vásároljuk a növényi eredetű élelmiszereinket.
• Ha zöldséget vagy gyümölcsöt vásárolunk, akkor mindenképpen mossuk meg azokat nyersen történő elfogyasztásuk, vagy főzéshez való felhasználásuk előtt.
   

Mikotoxinok

Valamennyi növényi eredetű élelmiszerben előfordulhatnak különböző ún. mikotoxinok, amelyek különböző mikroszkopikus méretű gombák anyagcseretermékei. A mikotoxinok száma több ezerre tehető. Természetesen a betegséget okozók száma ennél kevesebb, de egyáltalán nem elhanyagolható (krónikus gyulladásokat és még súlyosabb megbetegedéseket okozhatnak).
A mikotoxinok többnyire már a szántóföldeken kerülnek a növényekre, de képződése előfordulhat a szállítás és a tárolássorán is. A képződés helyétől függetlenül általánosan megállapítható, hogy a mikotoxinok képződéséhez szükség van megfelelő hőmérsékletre és kellő mennyiségű víz rendelkezésre állására.

Az élelmiszerekbe kerülő mikotoxin mennyiség a szennyezett növény feldolgozása során már nehezen csökkenthető, a teljes megszüntetés nem lehetséges. Éppen ezért fontos, hogy a védelem egy jóval korábbi szintre terjedjen ki, a helyes gazdálkodási gyakorlat elterjedésére.

JOGSZABÁLY (§):
A megengedhető értékek (szakterminológiában „TDL”-ként megjelenő rövidítés) a valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó európai uniós normákból, az 1881/2006/EK rendelet és az 1126/2007/EK rendeletből ismerhetőek meg.

PRAKTIKUS TANÁCSOK:

• Ha a vásárolt élelmiszernek rossz szaga van, elszíneződött, vagy penészes, akkor semmiképpen ne fogyasszuk el.
• Étkezzünk változatosan, így csökkenthetjük az egy adott termékből származó mikotoxinok hatásait.