Keres
2024. május 20., hétfő | Névnap: Bernát, Felícia
Élelmiszer vásárlása
Kezdőoldal / Húsvét 2011 / Élelmiszer vásárlása

 

 

Az élelmiszerek jelöléséről általában

 
Az élelmiszer-vásárlás során érdemes fokozott figyelemmel eljárni. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a fejlett, részletes szabályanyag és a szerteágazó hatósági tevékenység ellenére számos esetben aggályos minőségű termékek is eljuthatnak az üzletekbe. A problémák egy része nem feltétlenül érinti közvetlenül a fogyasztók egészségét, de sajnos ez is előfordulhat. Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy kellő körültekintéssel járjunk el és tisztában legyünk azzal,  melyek az élelmiszerekkel szemben támasztott alapvető követelmények.
 
Az élelmiszerek jelölésére szigorú szabályok vonatkoznak. Az alábbiakban felsorolt adatoknak szinte valamennyi esetben szerepelnie kell a csomagoláson:
  • az élelmiszer megnevezése
  • az összetevők felsorolása
  • bizonyos összetevők vagy összetevő csoportok mennyisége
  • előrecsomagolt élelmiszer esetén annak nettó mennyisége
  • az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának lejárati dátuma, illetve a gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatóságának időpontja
  • a minőség megőrzéséhez szükséges különleges tárolási vagy felhasználási feltételek
  • az élelmiszer előállítójának vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államában székhellyel rendelkező forgalmazójának neve vagy cégneve és címe
  • az eredet vagy a származás helye, amennyiben megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felől
  • felhasználási útmutató, amennyiben ennek hiányában a fogyasztó nem tudná az élelmiszert megfelelően felhasználni,
  • az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok esetén a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban, a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint.
 
Nem kötelező az összetevők felsorolása a következő termékek esetében:
friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott, nem szeletelt vagy más hasonló kezelésnek alá nem vetett burgonyát
szénsavas víz, amelynek jelölésében a szén-dioxid hozzáadását deklarálták
erjesztett ecet, amelyet csak egy anyagból állítottak elő, illetve más anyagot nem adtak hozzá
sajt, vaj, savanyú tej- és tejszínkészítmények, amennyiben az előállításukhoz a tej eredetű alapanyagon, enzimeken, mikrobatenyészeten, továbbá a friss és ömlesztett sajttól eltérő sajtok esetében az előállításhoz szükséges étkezési són kívül más anyagot nem használtak fel
egyetlen alapanyagból álló élelmiszer, amelynek megnevezése a felhasznált anyaggal azonos, illetve megnevezése alapján a felhasznált anyag jellege egyértelműen azonosítható.
 
A minőségmegőrzési időt az alábbi élelmiszerek esetén nem szükséges feltüntetni:
  • friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott, nem szeletelt vagy hasonló eljárásnak alá nem vetett burgonyát; ez az eltérés nem alkalmazható csírázó magvakra és hasonló termékekre, mint a pl. a hüvelyes növények hajtásaira
  • borok, likőrborok, pezsgők, aromás borok és hasonló termékek, amelyeket nem szőlőből, hanem más gyümölcsből állítottak elő, továbbá a szőlőből vagy szőlőmustból készült italok
  • a 10 vagy annál több térfogatszázalék alkoholt tartalmazó italok
  • üdítőitalok, gyümölcslevek, gyümölcsnektárok és alkoholtartalmú italok, amelyek több mint 5 literes csomagolási egységben közétkeztetés számára készültek
  • sütőipari termékek és cukrászsütemények, amelyek - természetükből adódóan - a gyártást követő 24 órán belül fogyasztásra kerülnek
  • ecet
  • étkezési só
  • szilárd halmazállapotú cukor
  • édesipari termékek, amelyek szinte kizárólag ízesített, illetve színezett cukorból állnak
  • rágógumi és hasonló rágni való termékek
  • egyedi adag jégkrémek.
 
A leggyakoribb élelmiszervásárlással kapcsolatban problémák az alábbiak:
  • Magyar nyelvű jelölés hiánya,
  • A termék megnevezése nem kellően egyértelmű
  • Összetevők felsorolása hiányzik
  • A minőségmegőrzési idő feltüntetése nem megfelelő
  • A gyártó vagy forgalmazó neve, címe hiányos kerül megjelölésre
  • A jelölés a kis betűméret, vagy éppenséggel a betűszín rossz megválasztása miatt nehezen olvasható
  • A gyűjtőcsomagolásból egyedileg értékesített szezonális termékek jelöletlenek
  • A visszahajtott és lehegesztett csomagolóanyag eltakarta a termék jelölését
  • Az édesipari termékkel összecsomagolt játék CE megfelelőségi jelölése hiányzik
 
PRAKTIKUS TANÁCSOK:
 
Minden esetben figyeljünk oda az alábbiakra vásárlás során:
  • Az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan tartalmazza az élelmiszer-jelölési előírásokban meghatározott információkat (kiváltképpen gyakoriak az elmúlt évek tapasztalatai alapján a húsipari termékekkel kapcsolatos problémák)
  • A csokoládé megnevezésű terméknél az összetételi jellemzők alapján igazolható legyen, hogy a termék valóban csokoládé
  • A kötelező feliratok ne legyenek elrejtve a fogyasztók elől (például: behajtott csomagoló anyag, a jelölésre ráragasztott címke stb.)
  • Gyűjtőcsomagolásban árusított termékek egyedi jelölése megvalósuljon
  • Játékokkal összecsomagolt édesipari termékekre vonatkozó termékek megfelelő jelölése megvalósuljon
 
 
Vásárlók könyve (köznyelvben panaszkönyv)
 
Gyakori probléma, hogy konkrét jogsértés nem történik a vásárlás során, de a fogyasztó sérelmesnek találja a vállalkozás nevében eljáró személy magatartását. Felmerül a kérdés, hogy megengedhető-e az udvariatlan vagy kioktató hangnem? A válasz természetesen az, hogy nem. A vevő elégedettsége a vállalkozás sikerességének, válság idején a fennmaradásának kulcsa. A fogyasztó leghatékonyabb fegyvere ezzel szemben, hogy ahol nem bánnak vele megfelelően, oda nem viszi a pénzét. Az efféle gyakorlat hosszú távon biztos csődhöz vezet. A hatóságnak, illetve a békéltető testületnek sem hatásköre, sem erőforrása nincs annak vizsgálatára, hogy kedvesek-e a fogyasztókkal egy adott üzlet alkalmazottai. A kereskedelem törvényszerűségei miatt azonban a szoros piaci versenyben szükségképpen alul maradnak azok, akik nem folytnak fogyasztóbarát üzletpolitikát. A vásárlók könyvébe tett bejegyzés kiválóan alkalmas arra, hogy az üzlet tulajdonosa tudomást szerezzen az alkalmazott ellenséges magatartásáról, ez pedig minden bizonnyal nem marad következmények nélkül.
 
Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen kell a kereskedelmi hatóság (jegyző) által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. Úgy is fogalmazhatunk, hogy eleve jogsértő az a helyzet, ha a könyvet „kérni kell”. A vásárlók könyve tartalmazza a kereskedő adatait és a vásárlók könyve használatba vételének időpontját. A vásárlók könyvébe tett bejegyzésre az üzletnek 30 napon belül, írásban, indoklással ellátott választ kell adnia. 
 
A kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságok két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát. Egy elmaradt, vagy nem megfelelően indokolt válasz komoly bírságok alapja lehet.
 
PRAKTIKUS TANÁCS:
 
Ha a vállalkozás nem válaszol panaszunkra kellő időn belül (30 nap), megfelelő indoklással ellátva, jelezzük ezt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felé.
 
Egy speciális kérdéskör: élelmiszervásárlás vásárokon
 
Húsvét közeledtével gyakran rendeznek idény jellegű vásárokat, melyet sokan keresnek fel vásárolgatás, vagy csak egy kis kellemes nézelődés és andalgás céljából. Ezek a vásárok sokban hasonlítanak a karácsonyi ünnepek alatt is megszokott csődülethez, hiszen az évszaknak és a közelgő ünnepnek megfelelő, közkedvelt árukat, és tipikus vásári finomságokat árusítanak. Ezek a vásárok némileg eltérnek a szokásos, rendszeresen megtartott heti vásároktól.
 
Szükséges elválasztani egymástól az állandó vásárokat és a kifejezetten ünnepi célzattal felállított, alkalmi vásárokat, hiszen több különbség is van a két árusítási mód között. 
 
A vásár általános értelemben olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol rendszerint többen folytatnak idényjellegű vagy meghatározott eseményekhez, naptári napokhoz kötődő eseti jellegű kiskereskedelmi tevékenységet. Az alkalmi (ünnepi) vásár ehhez képest egy szűkebb kategória, amely ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű – legfeljebb 20 napig, indokolt esetben 30 napig tartható.
 
A megkülönböztetés azért szükséges, mert az ünnepi vásáron szélesebb termékkör értékesíthető. Vannak ugyanis olyan áruk, melyek kizárólag üzletben értékesíthetők, de az ünnepi vásárok alatt ez alól kivétel tehető. Alapjában véve ugyanazt szabad árusítani, mint a normál vásárokon, azzal a kivétellel, hogy az adott ünneppel, illetve az adott alkalomhoz kapcsolódó helyi hagyománnyal összefüggő termékek, továbbá nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak is forgalmazhatók. Természetesen a kereskedőnek rendelkeznie kell a termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyekkel, továbbá köteles feltüntetni nevét, székhelyét. Ez azért fontos, mert az esetleges szavatossági igény érvényesítésére – a vásár végeztével kizárólag oly módon van lehetőség, hogy az árust a megadott elérhetőségen próbáljuk utolérni. 
 
Az ünnepi vásáron is köteles az árus betartani a jogszabályokat. Az árus itt is köteles nyugtát, blokkot, illetve számlát adni a vásárlásról.
 
A vásár nyitva tartását az üzemeltető 5 és 20 óra között határozhatja meg. A jegyző engedélyezheti a 20 óra utáni nyitva tartást is, ehhez azonban az illetékes rendőrkapitányság véleményét is ki kell kérnie. Az egyes üzletek is kötelesek a nyitva tartási időt feltüntetni, illetve annak esetleges változásáról a fogyasztót tájékoztatni. 
 
A következő termékek kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben forgalmazhatók:
dohánytermékek;
  • a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és készítmények;
  • az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;
  • állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;
  • fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló kormányrendelet szerinti játékos pirotechnikai termékek, valamint a kis és a közepes tűzijáték termékek kivételével, az ott meghatározott feltételekkel;
  • növényvédő szerek és hatóanyagaik;
  • nem veszélyes hulladék;
  • „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag.
 
Az alkalmi vásárok jellegzetessége, hogy az árukínálat egyedi, legnagyobb részét az ünneppel kapcsolatos termékek teszik ki. 
 
PRAKTIKUS TANÁCS:
 
Vásárokon gyakran lehetőség van a kóstolásra, ha tehetjük, ízleljük meg az édességet, mielőtt vásárolunk belőle. Ha ez nem áll módunkban, keressük a dobozban árult termékeket, mert azoknál a doboz teljes tartalmára vonatkozik a minőség megőrzési idő, míg a kimérős változatnál ez nem midig biztos.
 
INFORMÁCIÓ (i):
 
A kereskedő köteles – a helyben fogyasztott termék kivételével – a megvásárolt terméket jellegének megfelelő módon becsomagolni. A kereskedőnek rendelkeznie kell a termékre vonatkozó hatósági engedélyekkel, továbbá köteles feltüntetni nevét, székhelyét.