Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete

• Kihívások a közösségi piacon
  
• Komplex piacok, bizalomteljes fogyasztók
• A közösségi fogyasztóügyi politika szerepe
  

Kihívások a közösségi piacon

Az Európai Unió 493 millió fogyasztója a középpontjában áll az EU előtt álló három fő kihívásnak, azaz a növekedésnek, a foglalkoztatásnak valamint az intézmények és a polgárok közötti kapcsolatok javításának. E fogyasztók jelentik a gazdaság vérkeringését, mivel fogyasztásuk az Unió GDP-jének 58%-át teszi ki. A magabiztos, tájékozott és erős pozíciójú fogyasztók a gazdasági változások motorjai, mivel az ő döntéseik jelentik az innováció és a hatékonyság hajtóerejét. Ugyanakkor fogyasztóként szerepük van abban is, hogy az EU sokkal közelebb kerüljön a polgárok mindennapi életéhez és demonstrálja a Közösség előnyeit.
Ezt úgy lehet megvalósítani, ha fogyasztók rendelkeznek a azokkal az eszközökkel, amelyek segítségével képesek lesznek betölteni szerepüket a modern gazdaságban, vagyis a piacok a fogyasztók mindenkori igényeit elégítsék ki, illetve védelmet kapjanak a veszélyekkel, fenyegetésekkel szemben, amelyeket egyedül nem lennének képesek megoldani.

A belső piac mindig is központi szerepet játszott abban, hogy Európa meg tudjon felelni a gazdasági kihívásoknak és kézzelfogható előnyöket biztosítson az EU polgárainak. A belső piac, és különösen a kiskereskedelem fogyasztói dimenzióját azonban tovább kell erősíteni. Az új gazdasági, társadalmi, környezeti és politikai viszonyok miatt az EU politikájának jobban a fogyasztókra kell koncentrálnia.

A közösségi fogyasztóügyi politika a belső piac következő fejlesztési szakaszának a központi eleme lesz. A belső piac széttöredezettségének a kezeléséhez illetve a fogyasztói piacok működésének a javításához a fogyasztói érdekek erősebb hangsúlyozása szükséges.

Az EU fogyasztóügyi politikája komolyan befolyásolhatja a jogi szabályozás folyamatát, hogy az az emberközpontú eredmények irányába mozduljon el. Azzal, hogy lehetővé teszi az alapvető szolgáltatások megfizethető áron történő igénybevételét, a szakpolitika kezelhet olyan piaci rendellenességeket is, melyek hátrányosak a fogyasztók jóléte és társadalmi-gazdasági beilleszkedése szempontjából. Biztosíthatja azokat a piaci eszközöket is, melyek erős pozícióba hozzák a polgárokat mint fogyasztókat.

A 2007 és 2013 közötti időszakban a fogyasztóügyi politika egyedülállóan jó helyzetben van ahhoz, hogy segítségével az EU megfeleljen a növekedési és foglalkoztatási kihívásoknak és előrelépjen az intézmények és a polgárok közötti kapcsolatok javításában.

Komplex piacok, bizalomteljes fogyasztók

A kiskereskedelmi piacok egyre bonyolultabbá válása növeli a fogyasztók szerepét. A fogyasztók pozíciójának erősítése ugyanakkor nagyobb felelősséget is jelent arra nézve, hogyan intézik saját ügyeiket. Míg sokaknak előnyös lehet, a leggyengébbek vannak a legkevésbé felvértezve – és a gyermekek és idősek fogyasztásának növekedése a gyengébb fogyasztók számát gyarapítja.

A szolgáltatások általában, és különösen a liberalizált szolgáltatások növekedés előtt állnak,ahogy az áram-, a gáz-, a postai és a távközlési szolgáltatások további liberalizációjára sor kerül. Ez az átmenet kihívást fog jelenteni a fogyasztók és a jogalkotók számára, hogy biztosítani lehessen a fogyasztók lehető legnagyobb jólétét.

Az internetnek és a digitalizációnak köszönhető technológiai forradalom is egyre inkább kiteljesedik. A legfontosabb hajtóerő a szélessávú technológia térhódítása, amely valószínűleg jelentősen fellendíti az elektronikus kereskedelmet. Ez új kihívásokat is jelent a fogyasztók, a vállalkozók és a fogyasztóvédelem számára a jogi szabályozásban, az önszabályozásban és a jogalkalmazás hagyományos módozataiban.
A termelés globalizációja folytatódni fog, ami ahhoz vezet, hogy az EU-ba kerülő fogyasztási cikkek sohasem látott mértékben importból származnak. Egyre több kereskedő értékesít az európai fogyasztók számára elektronikus kereskedelmen keresztül a világ minden részéből. Ez növeli a kihívásokat, de ugyanakkor növeli a hatékony piacfelügyeletet szükségességét.

A közösségi fogyasztóügyi politika szerepe

A közösségi fogyasztóügyi politika egyre inkább központi szerepet tölt be az Unió kihívásai között annak érdekében, hogy az áruk és szolgáltatások biztonságosak, a piacok tisztességesek és átláthatóak legyenek, hogy a fogyasztók tájékozottan tudjanak dönteni, és hogy a tisztességtelen kereskedőknek ne jusson tér. A fogyasztóügyi politika elengedhetetlen a belső piac működésének javításához. Mivel a tagállamokban a nyílt piac kialakulása és a fogyasztóvédelmi szabályok elfogadása viszonylag új keletű, a közösségi fogyasztóügyi politikában meghatározott jogok és kötelességek kevésbé mélyen vannak beépülve a fogyasztó, a jogalkalmazók és a vállalkozások viselkedésébe.

Megvan a lehetőség, hogy mélyebb közösségi szintű kiskereskedelmi piacok alakuljanak ki. A határon átnyúló kiskereskedelmi piacok megnyitása a kulcsa annak, hogy elháruljanak az akadályok a kiskereskedelmi belső piac kibontakozása elől.
Vannak jelei annak, hogy a határon átnyúló kiskereskedelem növekszik az EU-ban. 2006-ban a fogyasztók 26%-a az előző 12 hónapban legalább egyszer határon túl vásárolt; ez a mutató 2003-ban 12% volt. Az elektronikus kereskedelem egyre népszerűbb értékesítési csatorna: 2006-ban az összes fogyasztó 27%-a vásárolt az e-kereskedelmen keresztül, de csak 6%-a határon túlról. Az otthoni internet kapcsolattal rendelkező fogyasztók 50%-a vásárolt e-kereskedelem segítségével, de csak ezek 12%-a határon túlról.
A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó számok még meghökkentőbbek: a fogyasztók 26%-a vásárolt pénzügyi távszolgáltatást a saját országban lévő eladótól vagy szolgáltatótól, de csak 1% olyantól, amely más tagállamban van. Ezek a számok azt mutatják, hogy cselekedni kell annak érdekében, hogy növekedjen a fogyasztók bizalma a belső piac kiskereskedelmi oldala iránt.

A nemzeti fogyasztóügyi politikák önmagukban nem tudják megoldani a fogyasztói bizalomhiány, valamint a szabályozási akadályok problémáit. A legfontosabb problémák kezelése már elindult – a tisztességtelen kereskedelmi módszerekről szóló irányelv (UCP), a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet (CPC) és az Európai Fogyasztói Központok (ECC) hálózata kezdetnek szilárd alapot jelentenek. Az euró is nagy mértékben megkönnyítette a fogyasztók számára határon túli árakkal való összehasonlítást. Maradtak azonban jelentős akadályok, nevezetesen a fogyasztói szerződések és a jogorvoslat területén.

A Szerződés azt is kötelezővé teszi, hogy a fogyasztói érdekek beépüljenek az összes közösségi szakpolitikába.