Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete

• A fogyasztók alapvetõ jogai
• A használati és kezelési útmutató
• Jótállási jegy
• Minõségi kifogások
• Levásároltatás
• Vásárlók könyve

A fogyasztók alapvetõ jogai

A vásárlások és a szolgáltatások igénybevétele során több olyan fogalommal találkozunk, amelynek jelentése és lényege nem mindig egyértelmû. Gyakran elõfordul, hogy a kereskedõ annak ellenére követel valamit a fogyasztótól, vagy annak ellenére nem teljesít egy fogyasztói kérést, hogy azt a jogszabály eltérõ módon, vagy egyáltalán nem rendezi.

A kereskedõnek és szolgáltatónak is érdeke, hogy a fogyasztóvédelmi elõírásokat megtartsa, az esetleges fogyasztói panaszokat rendezze, mivel az elégedett vevõ anyagi haszonnal jár, a jogszabályok megsértése pedig komoly anyagi veszteséget okozhat.
Fontos tehát hogy a vásárlás során próbáljunk meg mindig a kellõ körültekintéssel eljárni és jogainkkal tisztában tudatos fogyasztóként léphessünk fel.  Elsõ lépésként nem árt tisztában lenni, hogy melyek a fogyasztók alapvetõ jogai.

A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény az alábbi fogyasztói jogokat nevesíti:

• biztonsághoz való jog (a fogyasztó védelme az életre és egészségre veszélyes árucikkekkel és szolgáltatásokkal szemben)
• a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelméhez való jog
• tájékoztatáshoz való jog (megfelelõ tájékoztatás például az áru használatáról, minõségérõl, a használatával járó veszélyekrõl; a hirdetés, a reklám és a címkézés az áru, szolgáltatás tényleges tulajdonságait tükrözze)
• oktatáshoz való jog (a fogyasztó oktatás keretében megismerje jogait, kötelezettségeit, a vonatkozó jogszabályokat)
• gyors, hatékony és egyszerû jogérvényesítéshez való jog
• a fogyasztói érdekek képviseletéhez való jog

A fogyasztói jognak minõsül még ezek mellett például:

• a választáshoz való jog,
• a jogorvoslathoz való jog
• az alapszükségletek kielégítéséhez való jog,
• a tiszta környezethez való jog.

Mindezek tudatában már rögtön az üzletbe lépéskor több dologra lehetünk figyelmesek, a kereskedõnek a következõ információkat kell jól láthatóan elhelyezni a fogyasztók tájékoztatása végett:

• az üzlet nyitvatartási idejét, a nyitvatartási idõ módosítását ;
• az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhetõ helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni, amelybe a vásárlók bejegyezhetik az üzlet munkájával kapcsolatos panaszaikat, közérdekû bejelentéseiket és javaslataikat;
• az üzletben jól látható helyen tájékoztatni kell a fogyasztókat a panaszfórumokról;
• a termékek árát egyértelmûen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.
• vásárláskor a termékekhez magyar nyelvû használati-kezelési útmutatót kell biztosítani.

A használati és kezelési útmutató

A használati és kezelési útmutató - a minõségtanúsítás mellett - a vásárlási tájékoztató része. A használati és kezelési útmutató tartalmazza a termék rendeltetésszerû használatához, mûködtetéséhez, kezeléséhez, eltarthatóságához, felhasználhatóságához szükséges feltételeket és ismereteket, a minõségtanúsítás pedig a terméknek a vásárló számára lényeges tulajdonságairól, fõbb minõségi, mûszaki és egyéb jellemzõirõl, minõségi osztályáról ad tájékoztatást.

A fogyasztóknak írásban, magyar nyelven és közérthetõen kell megkapniuk a vásárlási tájékoztatót. A kereskedõ köteles biztosítani az importált áruhoz csatolt külföldi tájékoztatóval megegyezõ magyar nyelvû ismertetõt. Külön miniszteri közlemény tartalmazza azoknak a termékeknek a körét, amelyek csak vásárlási tájékoztatóval kerülhetnek forgalomba.

A gyártó köteles biztosítani a megfelelõ használati és kezelési útmutatót, amennyiben az hiányzik, a forgalmazó köteles pótolni. Ha vita van a tájékoztatás megtörténtérõl, a forgalmazónak kell ezt bizonyítania. A fogyasztó - választása szerint - a gyártóval, illetve az árut forgalomba hozó bármelyik gazdálkodó szervezettel szemben érvényesítheti jogait, függetlenül attól, hogy a gyártót megnevezték-e.

A vásárlás során az eladó köteles nyugtát, blokkot, kérésre számlát adni. Amennyiben az áru minõségi hibából eredõen leértékelt, úgy a nyugtán fel kell tüntetni a leértékelés okát és mértékét. A leértékelt termékkel kapcsolatban is van helye minõségi kifogásnak arra a részre vonatkozóan, mely nem volt hibás, ha pedig a kereskedõ nem jelölte meg a leértékelés okát, akkor az egész termékre élhetünk szavatossági jogainkkal.
A kapott bizonylatot mindenképpen õrizzük meg, bizonylat nélkül a kereskedõ nem köteles a minõségi kifogás intézésére

Jótállási jegy

A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt valamennyi tartós használati cikk vásárlásával - a jogszabály erejénél fogva - jótállási kötelezettség keletkezik, és a kereskedõknek külön kérés nélkül át kell adniuk a jótállási jegyet a vásárlónak.

A jótállási jegyet közérthetõen és egyértelmûen, magyar nyelven kell megfogalmazni

• a forgalmazó nevét és címét,
• a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,
• a gyártó és - külföldrõl származó termék esetén - az importáló nevét, címét,
• a fogyasztót a jótállás alapján megilletõ jogokat, azok érvényesíthetõségének határidejét, helyét és feltételeit,
• a vásárlás vagy az üzembe helyezés idõpontját.

A jótállás a fogyasztó törvénybõl eredõ jogait nem érinti, vagyis szavatossági jogokat és kártérítési igényt a jótállási határidõ után is érvényesíteni lehet, erre a jótállási jegynek is utalnia kell. A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

Minõségi kifogások

Elõfordulhat, hogy a termék a rendeltetésszerû használat ellenére is meghibásodik. Amennyiben minõségi hibát észlel a vásárló, a terméket haladéktalanul vissza kell vinni abba az üzletbe, ahol vásárolta vagy a megadott szervizbe, ugyanis a hatályos szabályozás alapján a fogyasztó dönti el hol érvényesíti szavatossági igényeit.

Sok esetben a kicserélés iránti igényünket azzal utasítják vissza, hogy a szerviz álláspontjának ismerete és ilyen tartalmú nyilatkozata nélkül nem rendelkezhet a termék cseréjérõl, ilyen jellegû jogi szabályozás nincs jelenleg hatályban.

A minõségi kifogás bejelentésekor a termékkel együtt be kell tudni nyújtani a fizetéskor kapott, vásárlást igazoló blokkot. Ha jótállás alá tartozó terméket vásároltunk, akkor a jótállási igényünket a jótállási jeggyel érvényesíthetjük. Fontos azonban megjegyezni, hogy a jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét, ekkor a vásárlást igazoló blokkot is elegendő felmutatnunk.

A nem tartós fogyasztási cikkekkel kapcsolatos szavatossági jogaink érvényesítésére két év áll rendelkezésre. Fogyasztói szerzõdés esetében ellenkezõ tény bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követõ hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés idõpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ebbõl pedig az is következik, hogy fogyasztói szerzõdés esetében – például a lábbeli vásárlását követõ hat hónapon belül – a szavatosság címén érvényesíthetõ jogok nem teljesítésének alapját nem a fogyasztónak, hanem a kereskedõnek kell bizonyítani. Azaz a kereskedõnek kell bizonyítania, hogy a hiba az értékesítés után keletkezett, ha nem akarja a fogyasztó igényét teljesíteni. Hasonló a helyzet a jótállással rendelkezõ tartós fogyasztási cikkeknél is, ezeknél a termékeknél a jótállás teljes idõtartama alatt a bizonyítás a kereskedõt terheli. Természetesen a bizonyítási teher magában foglalja a bizonyítás költségeinek a viselését is, melyet a fogyasztóra kedvezõtlen szakvélemény kapcsán sem lehet a fogyasztóra terhelni.

A vásárlói kifogásnak a forgalmazónál történõ bejelentésekor a forgalmazó köteles jegyzõkönyvet felvenni, melynek egy példányát át kell adni a fogyasztónak és  a következõket kell hogy tartalmazza:

• a fogyasztó nevét, címét;
• a fogyasztási cikk megnevezését;
• a vásárlás vételárát;
• a hiba bejelentésének idõpontját;
• a hiba leírását;
• a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt;
• a kifogás rendezésének a módját.

Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetõségérõl annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésõbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.

Levásároltatás

Az ún. levásároltatás nem ismeretlen a magyar vásárlók körében, azonban ennek a gyakorlatnak mindkét lényeges elõfordulási formája jogszabályba ütközik

• az üvegbetéttel és
• a minõségi kifogások rendezésével

kapcsolatos eljárásokban.

A levásároltatás egyik általános területe az üvegvisszaváltás, amikor az üzletben csak azzal a feltétellel veszik át a visszaváltható üveget, mûanyag palackot, ha a betét árát a vevõ levásárolja, vagy az érte kapott utalványt az üzletben meghatározott idõn belül beváltja. A kereskedõ az általa forgalmazott betétdíjas üveg visszaváltását köteles biztosítani, és a jogszabály mennyiségi korlátot sem ír elõ.

A minõségi kifogások rendezése során is gyakran elõfordul, hogy a kereskedõ azzal a feltétellel veszi vissza a hibás árut, ha annak értékét a vevõ az üzletben levásárolja. Nagyon fontos tudni, hogy a Ptk. mind a jótállási, mind a szavatossági idõn belül történõ igényrendezés alapján csak kijavításra, cserére, árleszállításra és - a szerzõdéstõl történõ elállás esetében - a vételár visszafizetésére ad lehetõséget.

Természetesen a panasz gyors és hatékony rendezése érdekében a vevõ által is elfogadott levásárlásra is sor kerülhet, de az eladó nem ragaszkodhat ehhez a megoldáshoz, ha a vevõ ettõl elzárkózik.

Ha a levásároltatás bármilyen formájával találkozik a vevõ, lehetõsége van panaszt tenni szóban vagy a vásárlók könyvébe, értesítheti a felügyeleti szerveket.
Ha vita merül fel a hiba keletkezését illetõen, az üzlet már nem köteles szakvélemény beszerzése céljából megküldeni az árut a fogyasztóvédelmi hatóságnak, azonban a szavatosság esetében 6 hónapig, jótállás esetében a jótállás idõtartama alatt a kereskedõt terheli a bizonyítás.

Hibás teljesítés esetén a fogyasztó

• elsõsorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerzõdésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
• ha a fogyasztónak sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének megfelelõ határidõn belül, a jogosultnak okozott jelentõs kényelmetlenség nélkül  nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelõ árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerzõdéstõl. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A kijavítást vagy kicserélést egyébként minden esetben - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelõ határidõn belül, a jogosultnak okozott jelentõs kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

Ha a vásárlás vagy a szavatossági jogok érvényesítése során a kereskedõ sértõ vagy szabályellenes magatartásába ütközünk, na habozzuk elkérni a vásárlók könyvét.

Vásárlók könyve

Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe jegyezhetik be az üzlet működésével kapcsolatos panaszaikat, bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzést a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell a kereskedőnek megvizsgálnia és az intézkedésről harminc napon belül a vásárlót tájékoztatnia. A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmét biztosító szabályok érvényesülésének sérelmét eredményezheti a vásárlók könyvének szabálytalan kezelése, mellyel kapcsolatban panaszbejelentéssel élhet az áru vásárlásának (szolgáltatás nyújtásának) helye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságnál.