Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete

Az Interneten egyre inkább elszaporodó, elektronikus levelesládákat megtöltõ jelenség a spam. A spam kéretlen elektronikus levelet jelent. Lényege, hogy a címzett fél nem járult hozzá ahhoz, hogy ilyen tartalmú levelet kapjon.

A spam célja kétirányú lehet: direkt és agresszív marketing (reklám) vagy pedig csalással adatok megszerzése a címzettõl. A spamek egy része csupán reklámozási céllal érkezik, és kéretlenül is a figyelemfelkeltést szolgálja. Az ilyen levelek belföldrõl és külföldrõl egyaránt érkezhetnek, és gyakran a gyógyszerek, szoftverek témakörét érintik. A törvény rögzíti, hogy kizárólag egyértelmû, elõzetes hozzájárulás esetén küldhetõ elektronikus úton reklám. Az ilyen reklámokra tehát az igénybevevõnek elõször fel kell iratkoznia.

Ha nem szeretnénk, hogy spamek halmaza lepje el postaládánkat, akkor a különbözõ netes nyereményjátékok során ne adjuk meg folyamatosan e-mail címünket. Gyakori az is, hogy elektronikus vásárlásaink során a rendelési folyamatba ágyazva iratkozunk fel egy-egy „hírlevélre”. Ez azonban nem történhet burkoltan, így mindig egy kis elfogadó nyilatkozatot kell beklikkelnünk ahhoz, hogy késõbb hozzánk ilyen reklámok érkezzenek. A kéretlen küldés tilalma azt is biztosítja, hogy a hozzájárulás bármikor visszavonható legyen, azaz a leiratkozás lehetõségét a szolgáltató garantálja.

A spam sokkal veszélyesebb formája a csalási célzattal érkezõ elektronikus levelek csoportja. Az ilyen spamek lottónyereményekkel, váratlan örökségekkel és egyéb ajándékokkal igyekeznek megtéveszteni a fogyasztót. Sose dõljünk be az Ön nyert! Típusú figyelemfelkeltő üzeneteknek! Amikor egy ismeretlen személytõl kapott nagyon irreális helyzetet vázoló levél érkezik elektronikus postaládánkba, akkor mérlegeljünk, mielõtt válaszolnánk vagy a megadott weboldalra kattintva könnyedén megszabadulnánk fontos adatainktól (pl. bankkártya száma, számlaszám, stb.).

Ha beazonosítható a spam származási helye, azaz ha olyan kéretlen levelet kapunk hozzájárulásunk nélkül, amelynek küldõjét ismerjük, akkor a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséghez fordulhatunk. A hatósági gyakorlat alapján nem kizárólag az e-mailekre, de az sms-ben vagy akár faxon küldött kéretlen ajánlatokra is kiterjed a tilalom. Az eljárás során a hatóság döntõ mértékben veszi figyelembe a kérelmezõ nyilatkozatát.