Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete

Ki köteles a kötelező felelősségbiztosításra irányuló szerződés megkötésére?

A gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű-felelősségbiztosítási (továbbiakban: GFB) szerződés megkötésére.

Üzemben tartó a jogszabályi rendelkezések értelmében a gépjármű tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartója. Nem tekinthető üzembentartónak a gépjárművet egyéb jogcímeken használó más személy pl. a gépjárművet kölcsönszerződés alapján használó személy.

A kötelező felelősségbiztosítás célja, hogy a közlekedési baleset során keletkező károk megfelelő megtérítését biztosítsa. GFB nélkül nem vehetünk részt a közúti forgalomban. Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén egyébként kizárólag a kötelező felelősségbiztosítás megléte esetében üzemeltethető.

Ha használt gépjárművet vásárolunk, érdemes odafigyelni arra is, hogy, az adásvételi szerződés aláírását követően ne üljünk nyomban a vásárolt gépjárműbe, hiszen a tulajdonos személyének változásával a fennálló kötelező felelősségbiztosítás hatályát veszti és az új biztosítás megkötéséig egyrészt felelünk a gépjármű üzemeltetése során azzal összefüggésben a másoknak okozott károkért, másrészt pedig mivel érvényesen így a gépjármű egyébként sem üzemeltethető, egy esetleges rendőri ellenőrzés során bírság kiszabásával is számolnunk kell ( közúti ellenőrzés alkalmával ugyanis a rendőr a szerződés megkötését jogosult ellenőrizni, a díjfizetést azonban már nem). Bármikor tudnunk kell ugyanis igazolni, hogy rendelkezünk érvényes szerződéssel. Ehhez a forgalmi engedélyünk mellett kell tartanunk az ajánlati igazolót, a kötvényt, vagy a biztosító által kiadott igazolólapot.

Új gépjárművekkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a kötelező felelősségbiztosítás meglétére irányuló kötelezettség a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági jelzéssel (rendszám) való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való kivonásáig terheli. A szerződés megkötését ugyanakkor nem akadályozza meg, hogy a gépjármű rendszáma a vásárlás időpontjában még nem ismert. Nem csak a gépjárművet értékesítő szalon által meghatározott biztosítókkal, hanem más helyen is megköthető a kötelező felelősségbiztosításra irányuló szerződés. Ilyenkor a gépjármű rendszámának utólagos beírásával oldható meg a szerződéskötés. Érdemes az egyes biztosítók által meghatározott díjtételekről már a gépjármű vásárlását megelőzően tájékozódni.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötése érdekében ajánlattal kell tehát fordulni a biztosítóhoz. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatot a biztosító nem utasíthatja el. A biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítj.

Mi minősül a kötelező felelősségbiztosítás alá eső gépjárműnek?

Gépjármű minden olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt (a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek), továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, a segédmotoros kerékpár, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú jármű és munkagép. Ezek használat fokozott veszéllyel és kockázattal jár, így a károk bekövetkeztének valószínűsége éppen ezért megfelelő üzemeltetés mellett is igen magasnak tekinthető. Kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a károk megtérítését megfelelő biztosítás keretében lehessen rendezni, mintegy a károkozó felelőssége következményeinek enyhítése érdekében.

A bonus-malus rendszerről

A rendszer lényegét az jelenti, hogy aki nem okoz kárt az egyre kedvezőbb bónuszosztályba kerülhet a díjtételek jelentős csökkenésével, míg aki kárt okoz, annak bónuszfokozata csökken, a díjtételek növekedésével. Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette. Ha azonban az adott gépjárművet idegen személy jogtalanul használatba veszi, és ennek ténye a rendőrhatóságnál bejelentésre kerül, úgy a gépjármű jogellenes vezetője által okozott kár a szerződés osztályba sorolását nem érinti.

A káresemény mindig azon biztosítási időszak bonus-malus osztályba sorolását érinti, amelyet közvetlenül megelőző megfigyelési időszakban került sor az adott káresemény kapcsán első ízben kárkifizetésre. Ahhoz, hogy a szerződés bonus-malus osztályba sorolása egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a vonatkozó megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és a teljes időszakban kármentesnek kell lennie. Ha a biztosítási szerződés a megfigyelési időszakban akár év közbeni forgalomba helyezés, akár szüneteltetés miatt egy évnél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig díjfizetéssel fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a biztosító ugyancsak figyelembe veszi. Ha az üzemben tartó a megfigyelési időszakban kármentes volt, de az adott időszakban nem volt 9 hónapig hatályos szerződése, a bonus-malus osztályba sorolása nem változik. A legkedvezőbb bónuszosztály eléréséhez 11 év balesetmentes vezetésre van szükség, éppen ezért érdemes a már megszerzett bónuszfokozatra kellőképpen vigyázni.

Ha a szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, akkor a bonus osztályba sorolás megszűnik, az új szerződés osztályba sorolása A00 lehet. Fontos megjegyezni azonban, hogy a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés malus osztályba sorolása azonban érvényben marad, ha az üzemben tartó új szerződést köt. Ettől azonban eltérően az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzemben tartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál.

A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése főszabály szerint A00 osztályba kerül. Ehhez hasonlóan a ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel és annak hatálya alatt másik, azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést úgyszintén A00-ba kell sorolni. Gépjárműcsere esetén azonban átvihetjük megszerzett bónuszunkat, természetesen csak akkor, ha a tulajdonjog átruházása ténylegesen is megtörtént (különös figyelemmel kell lenni erre ha beszámítási akció keretében vásárlunk gépjárművet, hiszen az előző gépjármű mindaddig a tulajdonunkban marad, amíg a kereskedő nem értékesíti azt).

Megjegyzendő, hogy egyes károk esetében érdemes lehet saját magunknak, biztosításon kívül kifizetni az általunk okozott károkat, hiszen a károkozás után bónuszunk ugyanúgy csökken egy kisebb összegű kárnál, mint egy többmilliós kár esetében.

Díjfizetés

A biztosított legfontosabb kötelezettsége a díjfizetés. Ügyeljünk arra, hogy a díjfizetés esedékességétől számított harminc napos türelmi idő ne teljen el, ugyanis ha elteltéig sem fizetjük meg díjhátralékunkat, akkor a szerződésünk automatikusan megszűnik (akkor is ez történik, ha a biztosító nem küldött csekket, amin be tudnánk fizetni a díjat). Célszerű a díjfizetést azonnali beszedési megbízás adásával intézni, mivel így a biztosító az esedékesség időpontjában be tudja szedni a díjat és nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy nem érkezik csekk és nem tudunk ennek eleget tenni.
Érdemes mérlegelni, hogy a biztosítók esetleg teljes éves díjfizetés esetén kedvezményeket adhatnak.

Hogyan lehet biztosítót váltani?

Évente egy alkalommal (év végén) lehetőségünk van rá, hogy biztosítót váltsunk, azaz a kötelező felelősségbiztosításunkat egy másik biztosítóhoz átvigyük. A biztosítók a kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó díjtáblázataikat minden év október 30-ig teszik közzé két országos napilapban, ügyfélszolgálataiknál valamint internetes honlapjukon, ami alapján döntésünk szerint december 1. éjfélig a fennálló szerződésünket felmondhatjuk és december 31. éjfélig egy másik biztosítóhoz átvihetjük.
Érdemes a díjtáblázatokat körültekintően átnézni, mielőtt ilyen döntést hoznánk, ugyanis ismételt váltásra már csak a következő évben lesz lehetőségünk. Amennyiben mégis a váltás mellett döntünk, akkor a felmondásunknak december 1-ig, éjfélig meg kell érkeznie a velünk szerződésben álló biztosítóhoz, majd az új szerződést az általunk kiválasztott biztosítóval december 31-ig kell megkötnünk. A felmondó nyilatkozatot postai úton (ajánlott levél formájában érdemes), személyesen, vagy faxon kell eljuttatni a biztosítóhoz. A megkötendő új szerződés csak akkor lesz érvényes, ha a felmondás is szabályszerű volt. Ellenkező esetben a megszüntetni kívánt szerződés továbbra is fennáll.

A biztosítás váltás előtt célszerű az alábbi szempontok mérlegelése, ahhoz hogy a legjobb döntést hozhassuk:

• a biztosítók milyen díjajánlatokat tesznek (hasonlítsuk össze a díjtáblázatokat és gondosan mérlegeljük azt, hogy milyen várható költségek fognak terhelni minket, hiszen egy évig tulajdonképpen kötni fog minket a megkötendő szerződés) A díjajánlatok összehasonlításának legalkalmasabb módja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által közzétett összehasonlító táblázatok tanulmányozása, valamint a több biztosító ajánlatát tartalmazó online kalkulátorok használata. Természetesen a biztosítók ügyfélszolgálatait felkeresve is tájékozódhatunk személyesen a feltételekről.
• az online biztosításkötéshez milyen kedvezmények kapcsolódnak és a díjfizetés gyakoriságához, éves díjfizetéshez (itt is érdemes összehasonlításban néznünk a lehetséges szolgáltatásokat, hiszen a kényelem és gyorsaság nyújtotta előnyökön túl megtakarításainkat is növelhetjük)
• ki a szerződés megkötésére ajánlatot tevő fél ( ha például biztosító egyesülettel kötünk szerződést, akkor a tagjai leszünk annak és a díjfizetési kötelezettségen túlmenően tagsági díjat is fizetni kell majd)

On-line biztosításkötés

Az online alkusz-szolgáltatás igénybevétele jelentős mértékben megkönnyítheti a biztosítók ajánlatai közötti választásunkat. Könnyebben tájékozódhatunk a biztosítók díjajánlatai között, hogy kiválaszthassuk a számunkra leginkább megfelelőt.
Az interneten történő biztosítóváltás előnye, hogy a kényelmetlen személyes ügyintézést elkerülhetjük, ezzel párhuzamosan csökkentve a hibák lehetőségét, illetve további, az online szolgáltatáshoz kapcsolódó kedvezményeket vehetünk igénybe.

Teendők a kár bekövetkezte esetén

Balesetkor, ha személyi sérülés történt akkor kötelesek vagyunk mindenekelőtt mentőt és rendőrséget hívni, illetve ha a felek a felelősség kérdéseben nem tudnak megegyezni szintén kötelesek rendőrséget hívni. Ha a balesettel érintettek meg tudnak egyezni, akkor rendőrt hívni szükségtelen, míg más esetekben nyilvánvalóan elkerülhetetlen lesz. Ezután megfelelően gondoskodni kell arról, hogy a baleset helyszínén ne történhessen újabb baleset. Amennyiben lehetőségünk van rá készítsünk magunk is fényképeket a baleset helyszínén a keletkezett károkról. Ellenőrizzük a baleset résztvevőinek iratait, majd ha rendelkezésünkre áll, akkor töltsünk ki minden, a balesettel érintett részére egy baleseti kárbejelentő lapot, betétlapot (érdemes a gépjárműben tartani a bármelyik biztosítónál beszerezhető Európai baleseti bejelentőt, amely külföldön is használható). Baleset esetén ügyelni kell a baleseti bejelentő pontos, precíz kitöltésére, a személyazonosításra alkalmas adatok feljegyzésére, esetleges tanúk biztosítására, illetve ha más módon nem igazolható a felek által aláírt nyilatkozatok elkészítésére.
A biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával - 8 napon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni, továbbá a káresemény kapcsán a biztosítottat érintő hatósági határozatot annak kézhezvételétől számított 8 napon belül a biztosító részére bemutatni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a káreseményt 8 napon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni.
Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani. Köteles a biztosított 8 napon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.
Ha a kárt okozó gépjárműnek nem volna felelősségbiztosítása, vagy a károkozó személye ismeretlen, akkor kárigényét a Magyar Biztosítók Szövetségének kártalanítási számlájáról lesz rendezhető.

Károkozás külföldön és külföldiek által

A biztosítási szerződés területi hatálya az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A biztosított által a Magyar Köztársaság területén kívül, az előzőekben meghatározott országok területén okozott kár esetén a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a szerződésben meghatározott helytállási kötelezettség mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt fedezeti összeghatárok mértékéig áll fenn. Amennyiben elhagyjuk az országot, mindenképpen szerezzük be a zöldkártyát is (biztosítónk ezt is ingyen bocsájtja rendelkezésünkre). Legtöbb esetben erre a dokumentumra nincs szükség, azonban tapasztalat szerint mégis előfordulhat, hogy egyes országokban a rendőrök mégis kérik a zöldkártya bemutatását is (ebben az esetben kellemetlen helyzetektől kímélhetjük meg magunkat).
Amennyiben a kárt külföldi személy okozza, aki külföldi biztosítóval kötött felelősségbiztosítási szerződést, akkor érdemes mindent részletesen feljegyezni, így különösen a biztosítótársaság nevét, a zöldkártya számát és érvényességét (ilyen esetben érdemes egyébként rendőrt hívni).

Amit a zöldkártyáról tudni érdemes

A felelősségbiztosításunk nemzetközileg is elismert igazolását adja a zöldkártya a Zöldkártya rendszerhez tartozó külföldi államokban. Érdemes külföldre utazásunk előtt az egyébként ingyenes zöldkártyát kiváltanunk a későbbi kellemetlenségek elkerülése végett. A zöldkártya egyébként a velünk szerződött biztosítónál ingyenesen igényelhető.
Kötelező kiváltani a zöldkártyát, ha Albániába, Bulgáriába, Fehéroroszországba, Iránba, Izraelbe, Marokkóba, Moldáviába, Törökországba, Tunéziába vagy Ukrajnába utazunk gépjárművünkkel. Mindenképpen megjegyzendő továbbá az is, hogy a volt Szovjetunió utódállamai az előbbiekben felsoroltak kivételével nem tagjai a nemzetközi Zöldkártya rendszernek, ezért ezen államokban a Zöldkártya nem érvényes, az ezek területére történő, gépjárművel való belépéshez a határon minden esetben külön felelősségbiztosítást kell kötni.

Nemzetközi Zöldkártya rendszer tagjai

Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok

• Ausztria
• Belgium
• Bulgária
• Ciprus
• Csehország
• Dánia (és a Feroer Szigetek)
• Észtország
• Finnország
• Franciaország (és Monaco)
• Görögország
• Hollandia
• Izland
• Írország
• Lengyelország
• Lettország
• Liechtenstein
• Litvánia
• Luxemburg
• Magyarország
• Málta
• Nagy-Britannia és Észak-Írország (a Channel-szigetek, ibraltár és Man szigete)
• Németország
• Norvégia
• Olaszország (Vatikán és San Marino)
• Portugália
• Románia
• Spanyolország
• Svédország
• Szlovákia
• Szlovénia

Nem az Európai Gazdasági térséghez tartozó országok

• Andorra
• Bosznia-Hercegovina
• Fehéroroszország
• Horvátország
• Irán
• Izrael
• Macedónia
• Marokkó
• Moldávia
• Montenegró
• Svájc
• Szerbia (kivéve Koszovó)
• Tunézia
• Törökország
• Ukrajna

Kötelező a zöldkártya kiváltása

• Albánia
• Bulgária
• Fehéroroszország
• Irán
• Izrael
• Marokkó
• Moldávia
• Törökország
• Tunézia
• Ukrajna