Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete

• A  szerzõdéses és a jogszabályi (kötelezõ) jótállás
• A tartós fogyasztási cikkek kötelezõ jótállása
• Az újonnan épített lakások kötelezõ jótállása
• A javító és karbantartó szolgáltatások kötelezõ jótállása 

A szerzõdéses és a jogszabályi (kötelezõ) jótállás
     
Jótállást (vagy köznapi elnevezéssel garanciát) bármelyik szerzõdõ fél vállalhat általában a szerzõdésszerû teljesítésért. Ezekben az esetekben a jótállás tartalmát a felek maguk határozzák meg, így például akár 10 éves jótállás is vállalható egy termék használhatóságáért, minõségéért. A jótállási kötelezettség akkor is létrejön, ha azt a fél a szerzõdésben nem, csak a termékre vonatkozó reklámban vállalta, illetve akár szóban is megállapodhatnak errõl a felek.

A jogszabályi (kötelezõ) jótállás eseteiben a jogalkotó határozza meg, hogy milyen termékekre köteles garanciát vállalni a gyártó, forgalmazó, és milyen feltételekkel. Ezektõl a feltételektõl csak a fogyasztó javára lehet eltérni, a jogszabály még közös megegyezés esetében sem teszi lehetõvé például a jogszabályi jótállási idõ csökkentését.

A kötelezõ jótállást elõíró hatályos jogszabályok:

• az egyes tartós fogyasztási cikkek kötelezõ jótállásáról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a jótállási idõ: 1 év)
• a lakásépítéssel kapcsolatos kötelezõ jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet (a jótállási idõ: 3 év)
• az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelezõ jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet (a jótállási idõ: 6 hónap)

A tartós fogyasztási cikkek kötelezõ jótállása
     
A tartós fogyasztási cikkek közül - a 2003. november 21-e óta hatályos - 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott termékekre vonatkozik kötelezõ jótállás. Ez a jogszabály 2005. június 1-jétõl több ponton változott, az alábbiakban a június 1-je utáni vásárlásokra vonatkozó listát közöljük. [A kormányrendeletet a 72/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet módosította, méghozzá úgy, hogy a mellékletét újrafogalmazta. Hatályos: 2005. június 1-tõl]

A termék értékétõl függetlenül jótállás jár a következõ termékekre:

• hûtõszekrény, fagyasztó, kombinált hûtõszekrény;
• mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép;
• porszívó, gõzzel mûködõ tisztítógép, szõnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítõgépek;
• varrógép, kötõgép;
• személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi;
• lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi.

Kizárólag 10 000 Ft bruttó vételár felett van kötelezõ jótállás az alábbi termékek esetében:

• villamos és/vagy gázenergiával mûködtetett sütõ-, fõzõberendezések és ezek kombinációja;
• vízmelegítõk, fûtõ-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezések;
• motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk;
• az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejû gyógyászati segédeszközök és készülékek;
• biztonsági riasztó- és jelzõberendezések;
• elektronikus hírközlõ végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.);
• üzenetrögzítõk, kihangosító készülékek;
• mûholdvevõ és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók;
• rádiók, autórádiók, rádiós ébresztõórák, rádió adó-vevõ készülékek, amatõr rádióadók és rádióvevõk, mûholdas helymeghatározók;
• lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevõk és -lejátszók, DVD-felvevõk és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverõasztal, erõsítõ, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók;
• fényképezõgépek, film- és hangfelvevõ kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítõk, filmnagyítók, filmelõhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek;
• MP3 lejátszók, Pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezõgépekhez használatos memóriakártyák;
• távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytûk, tájolók;
• személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek;
• számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok;
• írógépek és szövegszerkesztõk;
• hangszerek;
• órák;
• bútorok

Fontos tudnunk, hogy a felsorolt árukra - akár átadták, akár nem a jótállási jegyet - a forgalmazónak jótállási kötelezettsége van.  Amennyiben nem kaptunk jótállási jegyet, mindenképpen kérjük ezt a kereskedõtõl. Minden esetben gondosan õrizzük meg az ellenérték kifizetését igazoló dokumentumot (számlát, blokkot).

A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerzõdés a szerzõdés tárgyát képezõ szolgáltatás nyújtására kötelez, vagyis a forgalmazót.

Ha a gyártó a fogyasztási cikkre a rendeletben foglaltaknál kedvezõbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megilletõ jogok a fogyasztói szerzõdés teljesítésének idõpontjában átszállnak a fogyasztóra. Az egyéves jótállási határidõ a fogyasztási cikk fogyasztó részére történõ átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdõdik.

A 2003. november 21-e után vásárolt fogyasztási cikkek esetében a jótállás idõtartama egységesen egy év. Az új jogszabály a 117/1991. (IX. 10.) Korm. rendeletet váltotta fel. A jelenleg hatályos rendelet már nem rendelkezik egyebek mellett a tehergépkocsikhoz, autóbuszokhoz, építõipari gépekhez és bútorokhoz kapcsolódó jótállási kötelezettségrõl

Korábban a központi fûtéshez tartozó kazánok, folyadékszivattyúk, építõanyag-elõkészítõ gépek és háztartási hûtõgépek jótállási ideje 24 hónap volt, illetve az értékhatárt bizonyos áruk esetében alacsonyabban határozták meg (pl. 3 000 forint távcsõ, fényképészeti eszközök és alkatrészei, órák, valamint 2 000 forint számológép, zsebszámológép esetében). Ki kell emelnünk, hogy a 2003. november 21-e elõtt vásárolt termékekre a 117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

Az újonnan épített lakások kötelezõ jótállása
    
A 2003. december 5-e után kötött építési szerzõdésekre, illetve szerzõdés hiányában az ezt követõen megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó kötelezõ jótállás szabályait a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet tartalmazza, a korábbi elõírásokat a 3/1987. (X. 24.) MT rendelet határozza meg. Mindkét jogszabály egységes abban, hogy csak az új lakásokhoz, épületekhez rendel jótállási kötelezettséget, a felújításokhoz, renoválásokhoz nem.

Kötelezõ jótállás vonatkozik:

• az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet mellékleteiben felsorolt épületszerkezeteire, valamint a kiszolgáló helyiségeire és részeire;
• a lakás- és épületberendezések esetében csak azok beépítésére, illetve beszerelésére;
• meghatározott lakás- és épületberendezésekre (pl. tûzhely, fõzõlap, redõny, a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak, a lakást szolgáló szellõztetõ berendezés és a klímaberendezés, a háztartásban keletkezõ hulladék gyûjtésére szolgáló berendezés) esetében magára a berendezésre is, ha azok a lakás alkotórészének minõsülnek.

Új szabály, hogy jótállási jogokat lehet gyakorolni az épület szigetelésére és külsõ vakolására, a garázsra és a teremgarázsra, valamint az elektromos vezetékekhez tartozó kapcsolók, csatlakozóaljak és a klímaberendezés beszerelésére, beépítésére is.

A jótállás mindkét jogszabály szerint az építési szerzõdéssel építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerzõdés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzõjét (vállalkozó) terheli

A jótállás idõtartama továbbra is 3 év, amelyet az átadás-átvételi eljárás befejezésének idõpontjától kell számítani.

A jótállási jogokat érvényesítheti

• a lakás (lakóépület) tulajdonosa,
• a tulajdonba adásig pedig a megrendelõ
• a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt szervezettel szemben (a régi jogszabály szerint a lakás, lakóépület kezelõje is jogosult volt erre).

A jótállási igényt a kibõvített tartalmú jótállási jeggyel lehet érvényesíteni, amelyet a vállalkozó köteles lakásonként külön-külön kiállítani, és azt az átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadni.

A vállalkozónak külön jótállási szabályzatot nem kell készítenie.

A javító és karbantartó szolgáltatások kötelezõ jótállása
     
Az egyes javító-karbantartó szolgáltatások kötelezõ jótállását 2004. szeptember 1-étõl a 249/2004. (VIII.27) Kormány rendelet szabályozza.

A szabályozás az egyes javító-karbantartó szolgáltatások nyújtása esetén a fizetendõ bruttó díjtól függõen jótállás vállalását, valamint jótállási jegy kiállítását teszi kötelezõvé. Amennyiben a javítás díja a 20.000 Ft-ot meghaladja, úgy a rendeletben elõírt tartalommal jótállási jegyet kell kérés nélkül kiállítani. A jótállás idõtartama 6 hónap. Ettõl eltérni a fogyasztó hátrányára nem lehet.

A jótállás kezdete a termék fogyasztónak történõ átadásakor, illetve ha a termék jellegétõl függõen beüzemelést kell elvégezni, úgy a beüzemeléstõl kezdõdik.

 A rendelet nem tesz különbséget abban, hogy a szolgáltatás díja milyen összetevõkbõl áll, vagyis a felhasznált anyagok, alkatrészek árát, a munkadíjat, és az általános forgalmi adót is figyelembe véve kell a jótállási kötelezettséget megállapítani és a jótállási jegyet kiállítani.

A rendelet a következõ szolgáltatások nyújtása esetén teszi ezt kötelezõvé:

• Lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások
• Háztartási gépek és készülékek javítása
• Barkács- és kerti szerszámok javítása
• Személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása
• Audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása
• Gyógyászati segédeszközök javítása
• Telefon- és telefax-berendezések javítása
• Hangszerek javítása
• Órák javítása.

A jótállási jegynek tartalmaznia kell:

• vállalkozó nevét és címét;
• az elvégzett munkát, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat;
• a szolgáltatás díját;
• a fogyasztót a jótállás alapján megilletõ jogokat, azok érvényesíthetõségének feltételeit és határidejét;
• a dolog fogyasztó részére történõ visszaadásának idõpontját, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állását.

A jótállási jegyet közérthetõen és egyértelmûen, magyar nyelven kell megfogalmazni. A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvénybõl eredõ jogait nem érinti. A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történõ átadásának elmaradása a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét nem érinti.

Ha a fogyasztónak az elvégzett szolgáltatással szemben minõségi kifogása van, akkor a szolgáltató arról jegyzõkönyvet köteles felvenni, melynek tartalmaznia kell:

• a fogyasztó nevét, címét,
• a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
• az elvégzett javító-karbantartó szolgáltatás megnevezését, díját,
• a dolog átadása vagy az üzembe helyezés idõpontját,
• a hiba bejelentésének idõpontját,
• a hiba leírását,
• a kifogás rendezésének módját.

Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétõl eltér, ennek indokolását a jegyzõkönyvben meg kell adni.

A vállalkozó a jegyzõkönyv másolatát a fogyasztónak köteles átadni.

Amennyiben a vállalkozó a fogyasztó igényének teljesíthetõségérõl annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról a fogyasztót legkésõbb három munkanapon belül köteles értesíteni.

A vállalkozó a kifogásolt terméket kijavításra elismervény ellenében köteles átvenni.
Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a dolog azonosításához szükséges adatokat,  (gyártási, azonosítási szám, stb.) a dolog átvételének idejét és azt az idõpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti. 

Amennyiben a hibás teljesítés folytán a kijavítandó dolog elszállítása vagy visszaszállítása szükséges, errõl - a jármûvek, továbbá a 10 kg-nál kisebb tömegû és tömegközlekedési jármûvön szállítható dolgok kivételével - a vállalkozó köteles gondoskodni. Amennyiben az el-, illetve visszaszállítást a vállalkozó elmulasztja, azt a vállalkozó költségére a fogyasztó is elvégezheti vagy elvégeztetheti.

Azokban az esetekben, ha véleménykülönbség alakul ki a fogyasztó és a szolgáltató között a minõségi kifogás megítélésében, úgy a fogyasztó panasszal fordulhat a Békéltetõ Testülethez, ahol a két fél között szakmailag jól felkészült tanácstagok vizsgálják meg a kialakult vitát, és attól függõen, hogy a Tanács határozatához alávetési nyilatkozatot tesz-e a szolgáltató, hozza meg határozatát, vagy ajánlását a vita rendezésére.

A Békéltetõ Testület a vitákat fõként szakmai szempontok alapján vizsgálja. A szolgáltatók, az eddigi tapasztalatok alapján, elõzetesen nem szívesen tesznek alávetési nyilatkozatot, pedig azzal a fogyasztók bizalmát nyerhetnék el, hiszen egy szolgáltatás megrendelésénél a megrendelõ szívesebben fordul olyan vállalkozáshoz, akirõl tudja, hogy az tevékenységéért egy szakmai szervezet elõtt is vállalja a felelõsséget.