Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete

Bankszámla fogalma

A bankszámlaszerzõdésben a bank arra vállal kötelezettséget, hogy az ügyfél nála elhelyezett pénzeszközeit kezeli és nyilvántartja, azok terhére kifizetéseket és átutalási megbízásokat teljesít, a számlatulajdonost, pedig a számlája javára és terhére írt összegekrõl valamint a számla egyenlegérõl értesíti. A bankszámlát gyakran nevezik folyószámlának is, bár a magyar jog szerint a folyószámla-szerzõdés külön szerzõdéstípus. Betétszámla-szerzõdés esetén a számlavezetõ bank a számlán lekötött pénzeszközök után kamatot fizet és a betéti összeget a szerzõdés szerint fizeti vissza. Elnevezésétõl függetlenül a gyakorlatban a bankszámla legtöbbször betétszámlaként is mûködik.

Bankszámla elõnyei

A fizetéseket számlára utalja a munkáltató, a hitelek folyósítása is számlára történik, a közszolgáltatók is a számláról történõ fizetést preferálják. Az sem szorul részletes bizonyításra, hogy a pénz védettebb a bankban, mintha otthon tartanánk vagy magunkkal hordanánk. Ennél azonban többrõl van szó. A bankszámlán tartott pénzre nemcsak a bank vigyáz, hanem annak visszafizetését a betétvédelem intézményén keresztül - a törvény szabta keretek között - maga az állam garantálja. Ha a bankszámláról bankszámlára akarunk fizetni, az átutalás 1-2 napon belül megtörténik, de a magyar fizetési rendszer már azt is lehetõvé teszi, hogy ez másodpercek (!) alatt menjen végbe. A számla használatához meg kell persze néhány dolgot tanulni. Ilyenek például, hogy hogyan vegyünk fel készpénzt, hogyan használjuk a bankkártyát, hogyan olvassuk a számlakivonatot. Ha azonban ezekhez az újdonságokhoz hozzászokunk, akkor a bankszámla engedelmes eszközzé válik számunkra, segítségével fizetéseinket ütemezhetjük, bevételeinket és kiadásainkat pedig évekre visszakereshetjük.

Bankszámla költségei

A bankszámla nem ingyenes, akkor is költségei vannak, ha semmire nem használjuk. Mindenekelõtt gyõzõdjünk meg arról, mekkorák ezek a költségek. A bankok eltérõen árazzák a számla fix és állandó, illetve a forgalomtól függõen változó költségeit. Az alacsony számlavezetési díj azoknak elõnyös, akik ritkábban használják a számlát és viszonylag kis összegeket forgalmaznak rajta. Aki viszont gyakran használja a számlát, a nagyobb forgalom miatt elõnyösebb számára, ha alacsonyabb forgalmi díjakat fizet, még ha a számla fix költségei (pl. a számlavezetési díj) magasabbak is. Gondoljuk hát végig, miért van szükségünk a bankszámlára és mire kívánjuk használni. A következõkben ehhez adunk néhány szempontot.

Bankszámla nyitása

A bank kivétel nélkül mindig köteles azonosítani ügyfeleit, ezért személyi okmányok (személyi igazolvány, útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány) bemutatását követõen nyitja meg a számlát. A legtöbb banknál a számlanyitásnak kötelezõ minimális összege is van. Bankszámlát nyithatunk bármelyik hazai vagy külföldi banknál, számlánkat pedig vezettethetjük forintban vagy devizában. Utóbbi akkor praktikus, ha fizetési kötelezettségeinket is devizában kell teljesíteni, mert így megtakarítjuk a pénzváltás költségét.
A hitelintézetek nem csupán számlavezetést, hanem az egyes számlákhoz kapcsolódóan különbözõ szolgáltatáscsomagokat is kínálnak, amelyek elõnyei elsõsorban az árakban rejlenek. Bankszámlanyitáskor nemcsak a különbözõ díjakat és jutalékokat célszerû figyelembe venni, - hiszen a díjak és jutalékok változhatnak! -, hanem számolni kell az egyéb szolgáltatásokkal (pl. kártyalehetõségek) és a kamatokkal is. Ha bankszámlánkat családtagjaink is használni kívánják, csakis meghatalmazásunk alapján tehetik ezt meg. Egyes hitelintézeteknél külön családi számlacsomagot is kínálnak.

A bankszámla használata

Megnyitott bankszámlánkra készpénzt fizethetünk be vagy átutalást fogadhatunk, illetve arról készpénzt vehetünk fel bankfiókokban, bankkártyával bankjegy-automatákban, postahivatalokban. Fizethetünk róla bankkártyával vagy internetes vásárláskor. Megbízást adhatunk a banknak eseti és rendszeres átutalásokra - például közüzemi díjak fizetésére - akár belföldre, akár külföldre. A közüzemi díjak megfizetéséhez használhatjuk a csoportos beszedési megbízást, amikor meghatalmazzuk a szolgáltatót, hogy leemelje számlánkról a szolgáltatás díját (ez az ún. csoportos beszedési megbízás), a véletlen túlszámlázás ellen pedig teljesítési összeghatárt szabhatunk meg. A számlán végrehajtott mûveletekrõl öt évre visszamenõleg kimutatást kérhetünk, a gyakorlatban azonban a bankok a számlaforgalom adatait ennél sokkal hosszabb ideig is megõrzik. Igen jól jöhet a számlaegyenleg túllépésének lehetõsége vagy a folyószámlahitel. Elõbbi esetben a bank saját belátása szerint és többnyire szerény összeghatárok között akkor is teljesítheti a fizetési megbízást, ha nincs meg a fedezete, utóbbi esetben viszont olyan hitelkeret kapcsolódik a számlához, amelyet bármikor igénybe vehetünk és visszafizetését követõen automatikusan újra megnyílik számunkra. A keretbõl felhasznált összeg után kamatot, a fel nem használt összeg után pedig rendelkezésre tartási jutalékot számít fel a bank. Egyre jobban terjednek az elektronikus bankszolgáltatások, amikor a számla egyenlegével számítógépes vagy telefonos kapcsolat segítségével otthonról, a munkahelyünkrõl vagy akár a világ egy távoli pontjáról rendelkezünk.

A bankszámlaszám

Fizetési megbízásaink iránytûje az a 24 (sokszor csak 16) jegyû szám, ami a számlánkat azonosítja. Kicsit hosszú, de tudni kell róla, hogy az egyedi bankszámlánkon túl a számlavezetõ bankot és annak fiókját is azonosítja, továbbá olyan ellenõrzõ számok is szerepelnek benne, amelyek kizárják, hogy a számlaszámot rosszul adjuk meg. Mivel teljesen nem zárható ki a tévedés lehetõsége, gondosan oda kell figyelni a bankszámlaszámok pontos feltüntetésére. A nemzetközi bankszámlaszámot (IBAN) úgy kapjuk meg, hogy számlaszámunk elé kerül a nemzetközi országjelzés két betûje (HU) és a számlavezetõ bankunk által megadott két számjegy.

A bankszámlakivonat

A számla forgalmáról a bank köteles a számlatulajdonosnak értesítõt küldeni. Az ezen lévõ számlamozgásokat tanácsos minden hónapban ellenõrizni és összevetni saját mûveleti bizonylatainkkal (pl. a vásárlás vagy a készpénzfelvétel kártyabizonylatai). Célszerû a számlakivonatokat néhány évig félretenni, mert kétség esetén ez igen alkalmas eszköz egy-egy pénzügyi tranzakció, átutalás vagy díjfizetés megtörténtének bizonyítására.

Bankbetétek

A bankbetétnek két alaptípusát különböztethetjük meg: a látra szóló betétet és a lekötött betétet. Fontos figyelni arra, hogy látra szóló betét esetében a betéti összeg lekötés nélkül kamatozik, azaz a betétes rendelkezhet az elhelyezett betéttel (így a megtakarítás likvid). Lekötött betét esetében a betétes pénzét meghatározott időtartamra leköti, majd a bank a meghatározott időtartam elteltével kamatot fizet. A lekötés nélkül elhelyezett pénzösszeg bármikor kamatveszteség nélkül felvehető és folyamatos pénzforgalomra van lehetőség, azonban mivel emiatt látra szólóan kamatozik, így az ekként elhelyezett pénzösszegre kapjuk a legkevesebb kamatot. Fontos figyelni arra, hogy a lekötés nélküli betétjeink esetében az alacsony kamatozás miatt előfordulhat olyan helyzet is, hogy megtakarításaink egyáltalán nem gyarapodnak, mert a felszámolt számlavezetési díj meghaladja a kamatból származó nyereségeinket. magasabb kamatért egyébként általában a pénzösszegek határozott idejű lekötésére van szükség.

Amennyiben lekötött betét mellett döntünk választhatunk eseti vagy folyamatos lekötés között. Az eseti lekötés egy alkalomra szóló, így a futamidő végén a betét lekötése megszűnik és nem kamatozik tovább (vagy egyszerűen látra szóló betétként kamatozik tovább). Folyamatos lekötés mellett tőkésedő betétek esetén a betét a futamidő végén kamatokkal együtt, míg nem tőkésedő betétek esetén a kamatok nélkül kerül lekötésre (azaz csupán az eredeti tőkeösszeg kamatozik tovább, míg a kamatok nem kamatoznak, legfeljebb látra szóló betétként).

Lekötött betétek esetében a kamat nagysága egyébként függ a betétösszeg nagyságától és a lekötés időtartamától. A lekötés időtartama általában egy, kettő, három, hat hónap vagy legfeljebb egy év lehet. A lekötött betéti összeg kamatveszteség nélkül általában csak a lekötési idő lejártakor vehető fel. egyébként pedig előfordulhat, hogy a bank egyáltalán nem fizet kamatot, vagy csak a látra szóló kamatot fizeti meg.

A betét egyébként lehet fix vagy változó kamatozású, a kamatszámítás módja pedig lehet küszöbös vagy sávos. tartsuk szem előtt, hogy a változó kamatozású betétek esetében a bank fenntartja a kamatváltoztatás jogát, ami értelemszerűen a kiinduló kamatlábtól kevesebb kamat lehetőségét is magában rejti. Az ún. „függő kamatozású betét" esetén pedig a fix és a változó kamatozás sajátos kombinációjával találkozhatunk, amely esetében a betétben elhelyezett összegre fizetnek egy minimális kamatot, a kamat nagyobb része pedig egy előre meghatározott jövőbeli feltétel függvénye.