Elérhető témakörök:

 

• Az élelmiszerek jelöléséről általában
• Tojás vásárlása
• Halvásárlás
• Húskészítmények 
• Csokoládé, szaloncukor 
• Tejtermékek  
   

1.) Az élelmiszerek jelöléséről általában

Már hetekkel karácsony előtt egyre nagyobb mennyiségben érhetőek el az élelmiszereket forgalmazó üzletekben a különböző édességek (elsősorban szaloncukrok), húskészítmények, tojás. Ezek megvétele során ugyanakkor érdemes fokozott figyelemmel eljárni, tekintettel arra, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján számos, elsősorban élelmiszerbiztonsági problémával találkozhattunk az üzletekben. A problémák egy része nem feltétlenül érinti közvetlenül a fogyasztók egészségét, azonban számos olyan problémát is felfedezhetünk, amelyek orvoslásának az elmaradása a fogyasztók egészségét is veszélyeztetheti. Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy kellő körültekintéssel járjunk el és tisztában legyünk azzal, hogy melyek az alapvető követelmények, amelyeket a jogszabályi rendelkezések az ünnepek előtt gyakrabban vásárolt termékekkel szemben tanúsítanak.

Figyeljünk oda arra a vásárlás során , hogy az élelmiszer jelölésén minden esetben fel legyenek tüntetve az alábbi adatok: 

• az élelmiszer megnevezése

• az összetevők felsorolása

• bizonyos összetevők vagy összetevő csoportok mennyisége

• előrecsomagolt élelmiszer esetén annak nettó mennyisége

• az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának lejárati dátuma, illetve a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatóságának időpontja

• a minőség megőrzéséhez szükséges különleges tárolási vagy felhasználási feltételek

• az élelmiszer előállítójának vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államában székhellyel rendelkező forgalmazójának neve vagy cégneve és címe

• az eredet vagy a származás helye, amennyiben megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felől

• felhasználási útmutató, amennyiben ennek hiányában a fogyasztó nem tudná az élelmiszert megfelelően felhasználni,

• az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok esetén a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban, a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint.

Nem kötelező az összetevők felsorolása a következő termékek esetében: 

• friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott, nem szeletelt vagy más hasonló kezelésnek alá nem vetett burgonyát

• szénsavas víz, amelynek jelölésében a szén-dioxid hozzáadását deklarálták

• erjesztett ecet, amelyet csak egy anyagból állítottak elő, illetve más anyagot nem adtak hozzá

• sajt, vaj, savanyú tej- és tejszínkészítmények, amennyiben az előállításukhoz a tej eredetű alapanyagon, enzimeken, mikrobatenyészeten, továbbá a friss és ömlesztett sajttól eltérő sajtok esetében az előállításhoz szükséges étkezési són kívül más anyagot nem használtak fel

• egyetlen alapanyagból álló élelmiszer, amelynek megnevezése a felhasznált anyaggal azonos, illetve megnevezése alapján a felhasznált anyag jellege egyértelműen azonosítható.

   

A minőségmegőrzési időt az élelmiszereken ugyancsak meg kell jelölni, de érdemes tudni, hogy az alábbi élelmiszerek esetén mégsem szükséges főszabály szerint a minőségmegőrzési időt megjelölni: 

• friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott, nem szeletelt vagy hasonló eljárásnak alá nem vetett burgonyát; ez az eltérés nem alkalmazható csírázó magvakra és hasonló termékekre, mint a pl. a hüvelyes növények hajtásaira

• borok, likőrborok, pezsgők, aromás borok és hasonló termékek, amelyeket nem szőlőből, hanem más gyümölcsből állítottak elő, továbbá a szőlőből vagy szőlőmustból készült italok

• a 10 vagy annál több térfogat% alkoholt tartalmazó italok

• üdítőitalok, gyümölcslevek, gyümölcsnektárok és alkoholtartalmú italok, amelyek több mint 5 literes csomagolási egységben közétkeztetés számára készültek

• sütőipari termékek és cukrászsütemények, amelyek - természetükből adódóan - a gyártást követő 24 órán belül fogyasztásra kerülnek

• ecet

• étkezési só

• szilárd halmazállapotú cukor

• édesipari termékek, amelyek szinte kizárólag ízesített, illetve színezett cukorból állnak

• rágógumi és hasonló rágnivaló termékek

• egyedi adag jégkrémek.

   

Visszatérően a leggyakoribb problémák az ünnepek során az élelmiszer vásárlással kapcsolatban az alábbiak: 

• Magyar nyelvű jelölés hiánya,

• A termék megnevezése nem kellően egyértelmű

• Összetevők felsorolása hiányzik

• A minőségmegőrzési idő feltüntetése nem megfelelő

• A gyártó vagy forgalmazó neve, címe hiányos kerül megjelölésre

• A jelölés a kis betűméret, vagy éppenséggel a betűszín rossz megválasztása miatt nehezen olvasható

• A gyűjtőcsomagolásból egyedileg értékesített szezonális termékek jelöletlenek

• A visszahajtott és lehegesztett csomagolóanyag eltakarta a termék jelölését

• Az édesipari termékkel összecsomagolt játék CE megfelelőségi jelölése hiányzik

PRAKTIKUS TANÁCSOK:

 

Minden esetben figyeljünk oda az alábbiakra vásárlás során: 

• Az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan tartalmazza az élelmiszer-jelölési előírásokban meghatározott információkat (kiváltképpen gyakoriak az elmúlt évek tapasztalatai alapján a húsipari termékekkel kapcsolatos problémák)

• A csokoládé megnevezésű terméknél az összetételi jellemzők alapján igazolható legyen, hogy a termék valóban csokoládé

• A kötelező feliratok ne legyenek elrejtve a fogyasztók elől (például: behajtott csomagoló anyag, a jelölésre ráragasztott címke stb.)

• Gyűjtőcsomagolásban árusított termékek egyedi jelölése megvalósuljon

• Játékokkal összecsomagolt édesipari termékekre vonatkozó termékek megfelelő jelölése megvalósuljon 

  
  

Vissza az oldal elejére

2.) Tojás vásárlása

A kiskereskedelemben az értékesítési céllal bemutatott vagy értékesítésre felkínált tojásokat minőség és súly szerinti kategorizálásuknak megfelelően, továbbá szükség esetén hűtött vagy tartósított jellegük szerint el kell különíteni. A minőségi és súlykategóriát, valamint annak tényét, hogy a tojásokat hűtötték vagy tartósították, a vásárló számára tisztán és félre nem érthetően, jól látható módon fel kell tüntetni. Tojások ömlesztett árusítása esetén pedig fel kell tüntetni a tojások osztályozását végző csomagolóközpont azonosító számát, illetve import esetén azt a harmadik országot, ahonnan a tojás származik, továbbá a kategorizálás dátumát.

A tojásokat minőség szerint egyébként a következőképpen kell osztályozni: 

• A. osztály vagy "friss tojás"

• B. osztály vagy "másodosztályú, illetve tartósított tojás"

• C. osztály vagy "gyenge minőségű, élelmiszer-ipari hasznosításra szánt tojás".

 

A gyűjtőcsomagolások és a fogyasztói csomagolások külső felületén tisztán látható és olvasható módon kell feltüntetni a következőket: 

• a tojást csomagoló vagy csomagoltató vállalkozás neve vagy cégneve és címe; a név, a cégnév vagy a vállalkozás által használt védjegy, amely lehet több vállalkozás által közösen használt védjegy is, csak akkor tüntethető fel, ha nem tartalmaz e rendelettel ellentétes megfogalmazást a tojás minőségével vagy frissességével, a termeléséhez használt baromfitartási típussal vagy a tojás eredetével kapcsolatban

• a csomagolóközpont azonosító száma

• a minőségi és súly szerinti kategória (az A. osztályú tojás jelölhető önmagában az "A. osztály" kifejezéssel vagy az "A." betűvel vagy a "friss" szó feltüntetésével együtt)

• a csomagolt tojások száma

• a csomagolás dátuma

• a hűtött vagy tartósított tojás esetében a hűtésre vagy a tartósítás módjára vonatkozó jelölések, kódolatlan formában.

 

A gyűjtő- és fogyasztói csomagolás belső vagy külső felületén tartalmazhatja a következő pótlólagos információkat  is: 

• az értékesítési ár

• a kiskereskedelmi igazgatási és/vagy raktári ellenőrzési kód

• egy vagy több további dátum annak érdekében, hogy a fogyasztót további információval lássák el

• különleges raktározási körülményekre vonatkozó adatok

• reklámszövegek vagy jel, feltéve hogy azok tartalma és megjelenítési módja nem téveszti meg a vevőt.

 

Fontos továbbá azt is tudni, ha piacon szeretnénk vásárolni, hogy a kistermelő egészséges állattól származó, friss, ép, nem repedt, nem törött, szennyeződéstől mentes tojást árusíthat. Keltetett, mosott, főtt tojás nem értékesíthető. A tojást értékesítésig és felhasználásig tiszta, hűvös, száraz, jól szellőző, napfénytől védett helyen kell tárolni, a tojásokat a tojásrakást követően, 21 napon belül kell értékesíteni.

PRAKTIKUS TANÁCSOK:

A megvásárolni kívánt tojás gyűjtőcsomagolását gondosan vizsgáljuk meg, győződjünk meg arról, hogy:

• a tojás minőségmegőrzési ideje nem járt-e le, vagy nem túl közeli-e annak a lejárta

• ha piacon vásárolunk tojást, akkor győződjünk meg annak az épségéről, hogy nem repedt-e meg a tojás héja, vagy esetleg nem törött-e az el

• lehetőleg ne vásároljunk piacon, kistermelőtől főtt festett tojást (ennek az értékesítése kifejezetten tilos) 

  
  

Vissza az oldal elejére

3.) Halvásárlás

A hal a „halak” állatrendszertani osztályba tartozó állatfaj. A hal halászat útján kerül az üzletekbe, illetve végső soron a fogyasztókhoz. A halászat a halnak megengedett módon és eszközzel halászati vízterületen történő fogása, illetve gyűjtése, továbbá a hal tenyésztése, tartása és telepítése, valamint a hal és élőhelyének védelmét szolgáló tevékenység. Mint látható a halászat módja sokféle lehet, akárcsak az üzletbe került hal minősége és feldolgozási módja is. Lehet a hal például friss, fagyasztott, gyorsfagyasztott, konzerv egyaránt. Megvásárolhatjuk üzletekben, vásáron vagy piacon egyaránt. Fontos tudni azonban, hogy vásáron, piacon, vásárcsarnokban a hal csak külön az erre rendelt helyen árusítható, egyébként ne vegyük meg az árus által alkalmi vételként kínált úgymond egyszeri fogást.

 

PRAKTIKUS TANÁCSOK:

 

A halat legtöbben halászléként, megsütve vagy rántva fogyasztják karácsonykor. A vásárlás során ugyanakkor érdemes odafigyelni néhány dologra, mielőtt szeretteinknek tálalandó pénz aduk ki a halért: 

• a friss hal kopoltyúja piros, ha fehér akkor éljünk a gyanúval, hogy már nem friss

• az olyan hal már valószínűleg nem friss, amelyen nem érezni az iszap, víz vagy a tenger szagát

• ha a hal külseje nem ép, fényes és tiszta, hanem horzsolásokkal, sérülésekkel teli, akkor a halat zsúfolt akváriumban nevelték, vagy egyébként nem megfelelően tárolták

• a szakadozott úszó, borzolt pikkely akár bakteriális fertőzésre is utalhat

• a lefagyasztott hal mindig veszít a minőségéből, ha pedig helytelenül került lefagyasztásra, akkor külleme is megváltozhat (például szokatlanul foltos lesz) 

  
  

Vissza az oldal elejére

4.) Húskészítmények

A húskészítmények előállításához, a vonatkozó jogszabályoknak, ajánlásoknak, ezek hiányában a szokásos jó üzemi, kereskedelmi gyakorlatnak megfelelő minőségű összetevők használhatók fel.

Fontos megjegyezni, hogy a húskészítmény nevének elegendően pontosnak kell lenni, hogy tájékoztasson a készítmény valódi jellegéről, és megkülönböztethető kell, hogy legyen a vele összetéveszthető termékektől.
 

A füstölt termékek megnevezésében például a „hagyományosan füstölt” „füstölt” vagy „füst íz” kifejezésekkel kell utalni a füstölt íz elérésének módjára. Érdemes ugyanis tudnunk, hogy a húsipari termékek füstölt ízének eléréséhez különböző technológiákat alkalmaznak: 

• A hagyományos füstölés olyan művelet, amelynek célja keményfa közvetlen elégetéséből származó füstben a húskészítmények füstölt ízének kialakítása és az eltarthatóság növelése, a termék jellegének megfelelően hideg vagy meleg füsttel.

• Ettől eltérő módszer, ha a füstaromát a húskészítmény felületére viszik, majd megfelelő hőmérséklet és időtartam alkalmazásával a felületre rászárítják (füstölés).

• A füst ízesítés pedig olyan művelet, melyben a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő füstaromát a húskészítménybe juttatják (bekeverés, injektálás stb.).

Érdemes lehet továbbá azzal is tisztában lenni, hogy a hústermékek esetében különböző érlelési és pácolási technológiák is alkalmazhatóak: 

• Hagyományos érlelés esetén a húskészítmények megfelelő kémiai összetételét és ízanyagait érlelésgyorsító nélkül, elsősorban a szárításhoz kapcsolódó, vízaktivitás csökkentéssel járó technológiai folyamatok összességével érik el. Hagyományos pácolás esetén pedig a húskészítményt tartósítás, íz- és színkialakítás céljából nitriteket és/vagy nitrátokat, konyhasót és más összetevőket tartalmazó oldatba merítik, vagy felületüket ezen anyagok keverékével bedörzsölik és pácérettségig érlelik.

• Gyorsérlelés esetén olyan mikrobiológiai vagy kémiai eredetű anyagok alkalmaznak, amelyek elősegítik a húskészítmények szabályozott, a hagyományosnál gyorsabb érlelését. Gyorspácolás esetén pedig a húskészítmény egyes alapanyagaiba íz- és színkialakítás céljából nitriteket, nitrátokat, konyhasót és más összetevőket tartalmazó páclevet injektálnak és/vagy vákuum alatt vagy anélkül a szöveti részekbe juttatnak.

Nyilvánvalóan elvárható követelmény, hogy az eltérő alkalmazott technológiának megfelelően a fogyasztó megfelelő tájékoztatást kapjon arról, hogy milyen technológiával készült a vásárlásra kerülő termék.
 

A húsipari termékek csomagolásával kapcsolatban számos fogyasztóvédelmi szempontból releváns problémával találkozhatunk az üzletekben: 

• A címkéről lemarad a termék pontos megnevezése

• Az összetevők felsorolása hiányos vagy egyébként nem megfelelő

• A felhasznált összetevők egy része nem egyezik meg a specifikációban egyébként feltüntetett összetevőkkel

• A jelölés nem tartalmazza egyértelműen, hogy a feltüntetett cég gyártó, vagy forgalmazó

• A kereskedők a csomagolatlan nyers, füstöléssel, érleléssel tartósított húskészítményeket nem a jogszabályban és a gyártó által meghatározott körülményeknek megfelelően tárolják

 

PRAKTIKUS TANÁCSOK:

A megvásárolni kívánt húskészítmény címkéjét gondosan vizsgáljuk meg. Már a címkéből is számos dolog kiderülhet, így több dolgot is érdemes szem előtt tartani:

• Olyan terméket semmilyen esetben ne vásároljunk meg, amelyen nem kerültek feltüntetésre a termék gyártójának, forgalmazójának adatai

• Nézzük meg, hogy a vásárolni kívánt termék valóban füstölt-e

• Amennyiben valamely összetevő kapcsán kérdésünk van, vagy esetleg úgy véljük, hogy a termék nem a címkén feltüntetettnek megfelelő összetételű szemrevételezés alapján, akkor mindenek előtt kérjük az üzletben dolgozó alkalmazottak segítségét

• Amennyiben nem sikerül valamely vitás helyzetet tisztázni, vagy az üzlet működésével kapcsolatban vannak észrevételeink, akkor kérjük a vásárlók könyvét és írjuk bele panaszunkat, vagy forduljunk az illetékes hatósághoz

  
  

Vissza az oldal elejére

5.) Csokoládé, szaloncukor

A csokoládé olyan termék, amely kakaótermékekből és cukrokból készül, legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó szárazanyag.

A gyártók a táblás termékek széles választékát kínálják évről évre. Előállítanak termékeket tejcsokoládéból, csokoládéból (étcsokoládé), fehér csokoládéból, töltött csokoládéból készült, általában 80 g, 100 g vagy 200 g-os kiszerelésben. Fontos kiemelni azonban, hogy a táblás áruk között megtalálhatók a különböző kakaós masszák, kakaós tejmasszák, fehér és színes bevonómasszák is , amelyek gyártásához növényi zsírt használnak fel. Egyes vélemények szerint az édesiparban is gyakran használt pálmaolaj nagy arányban tartalmaz káros zsírsavakat, ezért ha tehetjük, kerüljük a pálmaolajjal készült termékeket.

Mindenképpen megjegyzendő, hogy a töltetlen csokoládé (étcsokoládé), tejcsokoládé és fehér csokoládé azonban késztermékre számítva legfeljebb 5%-ban tartalmazhat nem kakaóvajból származó növényi zsiradékot. Ellenkező esetben a termék megnevezése hibás, mert összetétele alapján nem nevezhető csokoládénak. Elfogadható azonban az a gyakorlat, hogy az 5%-nál több nem kakaóvajból származó növényi zsiradékot tartalmazó terméket csokoládénak (étcsokoládé), tejcsokoládénak és fehér csokoládénak nevezik, azonban ekkor a termékre vonatkozó tájékoztatóban fel kell tüntetni, hogy az „kakaóvajhoz adott növényi zsírokat tartalmaz”.
 

A szaloncukor a karácsonyi ünnepkörhöz kötött, hagyományos termék, amely meghatározott szem-nagyságú, két végén rojtozott selyempapírba és színes alufóliába vagy fóliába vagy fémgőzölt fóliába, pillangós zárással, szemenként csomagolt édesipari készítmény. Fontos, hogy a kiszáradás megakadályozására és az élvezeti érték növelésére a szaloncukorszemeket védőbevonattal (kandiszréteg vagy csokoládé-, illetve egyéb bevonat) lássák el.
 

INFORMÁCIÓ (i): 

 

Többféle szaloncukorral is találkozhatunk a boltokban karácsony előtt: 

• Kandírozott szaloncukor: olyan szaloncukor, amelynek korpusza cukorkristály réteggel (kandisz) van bevonva.

• Mártott szaloncukor: olyan szaloncukor, amelynek korpusza ét-, tej- vagy fehércsokoládéval, illetve kakaós, kakaós tej vagy fehér bevonómasszával van bevonva. A bevonat aránya legalább 20%.

• Töltött (formázott) szaloncukor: olyan szaloncukor, amelynek külső része ét-, tej- fehércsokoládé- vagy bevonómassza. A burok aránya a termék összes tömegének legalább 25%-a. 

  
  

Vissza az oldal elejére

6.) Tejtermékek

Karácsonykor ugyancsak jellemző a különböző tejtermékek fogyasztása is. A tej kizárólag az egy vagy több fejésből nyert tőgyváladék. Fontos tudnunk, hogy ebből alkotó részeket sem kivonni, sem pedig hozzátenni nem lehet. Megengedett azonban a zsírtartalom megváltoztatása, valamint bizonyos fizikai kezelés, illetve bizonyos kémiai összetételbeli változtatás, amely természetes tejalkotóelemek hozzáadására és (vagy) kivonására vonatkozik.

Tehéntejből gyártott termék esetén nem kötelező a tehéntejre utalás. Amennyiben utalás történik, akkor elegendő a „tej” szó használata. Nem tehéntejből gyártott termék esetén azonban a megnevezésben utalni kell a felhasznált tejféleségre (pl.: „ízesített tejkészítmény kecsketejből”), ha a tejösszetevő kizárólagosan a jelölt állatfaj tejéből származik.

Mindenképpen érdemes odafigyelni arra, hogy a „reggeli ital” nem tej. Az ilyen termékek esetében a tej szó feltüntetése a terméken kifejezetten tilos. Hasonlóképpen fontos, hogy a szójafehérjét tartalmazó termékek sem nevezhetők szójatejnek, legfeljebb csupán szójaitalnak.

A tejtermékek is kizárólag tejből, illetve olyan az előállításukhoz szükséges anyagokból készülhetnek, amelyek nem valamely tejalkotó teljes vagy részleges helyettesítését szolgálják.
 

PRAKTIKUS TANÁCSOK:

 

Érdemes minden esetben meggyőződni az alábbiakról: 

• a termék amit megvásárolunk valóban tej-e vagy csupán valamilyen tejszerű ital

• a tejtermékként megjelölt termék a leírt összetétele alapján valóban tejből készült-e

• amennyiben csokoládét szeretnénk vásárolni, akkor alaposan nézzük meg azt, hogy mennyi növényi zsírt tartalmaz az

• a termékhez csomagolt játékok esetén a játékokra vonatkozó alapvető tájékoztatási és biztonsági követelményeknek az ilyen formában történő értékesítés esetében eleget tett-e a forgalmazó (ne vásároljunk meg olyan terméket, amelyhez olyan játékot adnak, aminek a biztonságos volta nem igazolható megfelelően

 

 Vissza az oldal elejére