Elérhető témakörök:

 

• Népszerű műszaki termékek karácsonykor
• A set-top-box
• TFT monitorok és televíziók
• Mi mit jelent: Mp3, Mp4, Mp5 lejátszók 
• Netbook: kicsit számítógép, kicsit laptop, egy kicsit egyik sem 
   

 

1.) Népszerű műszaki termékek karácsonykor 

 

 

Régóta tartó tendencia, hogy az év végi ünnepi időszakban rendkívül megnő a kereslet a műszaki cikkek iránt. Nem csupán az ajándékozási kedvnek köszönhető ez, hiszen ilyenkor többen nem csak szeretteik, de a saját örömükre is vásárolnak. Minden szezonnak megvannak a maga slágertermékei. Néhány évvel ezelőtt még a plazmatévé, a DVD lejátszó és a digitális fényképezőgép volt az álmok netovábbja, ezt követte az MP3 lejátszó őrület, a lapos HD televíziók megjelenése, a notebook és a közismert játékkonzolok diadalmenete. A nagyobb áruházak már kora ősszel tudják, mely termékeket kapkodják majd a vásárlók, és javában folyik a készletek feltöltése. Az idei évben minden bizonnyal a netbook-ok, a set-top-boxok, a TFT technológiás monitorok és televíziók, valamint az érintőképernyős telefonok lesznek az úgymond „befutók”. 

 

Vissza az oldal elejére

2.) A set-top-box 

A digitális televíziózás elterjedésében – ha nem is nevezhető hazánk éllovasnak – jelentős lépés következik 2009 decemberében. Várhatóan újabb adók kezdik meg a digitális sugárzást, és így már az ország legnagyobb részén foghatóvá válik a digitális adás, ezzel együtt hét televíziós csatorna, ebből három HD minőségben. 2012. január 1-től pedig végleg megszűnik majd az analóg sugárzás és felváltja a több televíziós csatornát, jobb hang- és képminőséget nyújtó korszerű digitális „DVB-T” sugárzás. A változás első sorban azokat a háztartásokat érinti, melyek jelenleg csak szoba- vagy tetőantennával televízióznak. Ők a jövőben jobb minőségben, a mainál sokkal változatosabb műsorkínálathoz jutnak.
 

2009 novemberi állás szerint Budapest, Kab-hegy és Szentes vételkörzetében van lehetőség a digitális adás vételére. Az év végére az ország több, mint 2/3-án lesz elérhető a digitális sugárzás. A technológia számos újdonságot, többletszolgáltatást tesz lehetővé, például: elektronikus műsorújság, feliratozás több nyelven, műsor rögzítése, nagy felbontású HD adások vétele (a set-top-box fajtájától és tulajdonságaitól függően).
 

Régebbi, MPEG-4-es kódolást nem ismerő TV-k esetében a földfelszíni digitális adások vételéhez jelátalakító, adapterre (STB) van szükség. Ezt többféle konstrukcióban és kivitelben lehet beszerezni. A digitális adás vételéhez tehát nincs szükség új televízió vásárlására, a set-top-box segítségével a hagyományos TV-k is alkalmassá tehetők a digitális vételre. Ezek a készülékek technikai tudásukat nézve igen széles skálán mozognak, az alapvető funkcióktól kezdve akár a műsor rögzítésére, megállítására és visszajátszására is képesek. A digitális műsorszórás lebonyolítására kiírt pályázatot megnyerő cég a hatósági szerződés alapján köteles a felhasználók, illetve az előfizetők számára biztosítani, hogy egy összegben vagy kedvezményes módon digitális vevődekódert vásárolhassanak közvetlenül tőle, vagy megbízottjától. A cég köteles továbbá a digitális vevődekódert részletfizetéses konstrukcióban kiskereskedelmi forgalomba hozni oly módon, hogy a vevődekóder áfával növelt árának egyes részletei, beleértve a kezdő részletet is, nem haladhatják meg a mindenkori minimálbér 1 százalékát.
 

Ha mégis új készülék beszerzése mellett döntünk, figyeljünk rá, hogy az MPEG-4 kódolást ismerő, a DVB-T vételt lehetővé tevő HD (nagy felbontású) készüléket vásároljunk.
 

Az ingyenes földfelszíni digitális adások vételéhez nincs szükség erre STB-re, amennyiben a televíziónk MPEG-4 kódolást ismerő, beépített digitális vevővel (DVB-T tunerrel) rendelkezik.

 

Az MPEG-2-es kódolást ismerő készülékek csak STB-vel alkalmasak az ingyenes digitális földfelszíni adás vételére. Azok tehát, akik korábban arra számítottak, hogy az MPEG-2-es készülékük alkalmas lesz a digitális adás vételére, kénytelenek lesznek beszerezni egy STB-t, ha szeretnék élvezni a digitális adás előnyeit. Ezen kívül szükség van jó minőségű szoba- vagy tetőantennára. Elképzelhető, hogy egyes régebbi ún. „Yagi” antennák a kívánt vételi szintet már nem tudják elérni. A hazai DVB-T műsorsugárzás az UHF frekvenciasávban, a 21-69-es csatornákon (470-862 MHz) zajlik, ezt fontos szem előtt tartani a megfelelő antenna kiválasztásakor. Érdemes legalább 10-12 dB nyereséget biztosító antennát választani, ehhez kérjük szakértő, vagy az üzlet alkalmazottjának segítségét. A technológia sajátosságából ered, hogy szobaantennával valószínűleg csak az adótornyok közelében lehetséges a megfelelő minőségű vétel.
 

INFORMÁCIÓ (i):
 

A „HD Ready” jelzés általában az 1280x720, illetve 1366x768 felbontású televízió készülékeket jelöli. A „full true HD” jelölést az 1920x1080-as felbontású készülékeken alkalmazzák, ezekkel kapcsolatban nem árt tudni, hogy csak akkor érik meg az igen borsos árukat, ha túlnyomórészt HD műsorokat nézünk, mert a nem HD műsorok képalkotása ezen a felbontáson már nem túl szép, jobban látszanak a hibák.

 

PRAKTIKUS TANÁCS: 

 

A készülékek kereskedelmi forgalomban kaphatók, érdemes olyat vásárolni, amely el van látva az úgynevezett MinDigTV emblémával. 

 

Vissza az oldal elejére

3.) TFT monitorok és televíziók 

A modern technológia előnyeit mindannyian szívesen élvezzük a mindennapokban. Épp ezért kiváló ajándék egy vékony TV, vagy monitor. A kép éles és tiszta, maga a készülék pedig könnyű és jóval kisebb helyet foglal, mint a méretes „CRT” elődök. Sajnos az új technológia a számos előny mellett – ahogy az lenni szokott – hátrányokat is hordoz magában. A TFT kijelzők egyik legnagyobb hátulütője, egyben a forgalmazók és vásárlók rémálma az ún. pixelhiba.
 

A TFT monitorok képei milliónyi apró világító ledből állnak össze. A ledek alapszínek szerint csoportokat alkotnak, így a parányi csoportok szinte minden színt képesek előállítani, nagy számuk miatt pedig homogén képnek látjuk az apró világító pontok halmazát. Alapvető különbség a hagyományos katódsugárcsöves monitorok és az LCD/TFT képernyők között, hogy az előbbiek esetében egyetlen elektron cső állítja elő a képet, annak meghibásodása kihatással van a teljes képernyőre, míg az új technológiával készült kijelzők esetén egy-egy led hibája még nem teszi használhatatlanná a készüléket, legfeljebb az esztétikai élményt rontja el. Mivel egy ilyen hibás tranzisztor cseréje nem lehetséges, az egyetlen megoldás a készülék cseréje lehet.

 

Szükséges tehát eldönteni, hogy milyen volumenű legyen az a hiba, amely már a fogyasztó számára lényeges kényelmetlenséggel jár és akadályozza a termék rendeltetésszerű használatát. A pixelhibák elfogadhatósági szintjének meghatározásánál az ISO 13406 Class II nemzetközi szabványt kell alapul venni. A szabvány ugyan nem kötelező erejű, de jó tudni, hogy a legtöbb forgalmazó elfogadja és a jogalkalmazás is támaszkodik rá vitás ügyekben.

 

A szabvány több különböző hibát definiál: 

• Mindig fényes pixel: folyamatosan fehéren világít, színbeállításoktól függetlenül

• Halott pixel: folyamatosan fekete, színbeállításoktól függetlenül

• Csoporthibás pixel: a három alapszín valamelyike folyamatosan világít vagy nem világít 

 

A szabvány négyféle osztályba sorolja az LCD-monitorokat, melyek közül az I-es osztályú a legszigorúbb, ez nem enged egyetlen hibás képpontot sem, az ilyen termékekből azonban viszonylag szűk a kínálat a hazai piacon. A Class II-es osztályba tartozik a jelenleg kapható készülékek túlnyomó többsége, e termékek vonatkozásában már engedékenyebb a szabályozás, bizonyos mennyiségű pixelhiba még normálisnak minősül.

Az ún. „Class II” szabvány egy 1028x768 felbontású kijelzőn 1 világos, 1 sötét, illetve 3 színes hibás pixelt engedélyez. Nem árt tudni, hogy a szabvány egymillió képpontra vonatkoztatva határozza meg a hibalehetőségeket, tehát minél nagyobb felbontású a kijelző, annál több hibás pixel, vagy csoporthibás pixel engedhető meg. Akad gyártó, amelyik garanciát vállal a három napon belül jelzett pixelhibák esetére, és akad, amelyik többletköltség terhe mellett nyújt ilyen esetekre is kiterjedő garanciát. A műszaki termékekre vonatkozó három munkanapos cserelehetőség azonban nem áll fenn azokban az esetekben, amikor a pixelhiba a szabvány által meghatározott értéken belül marad.
 

PRAKTIKUS TANÁCSOK:
 

Amit érdemes a vásárlás előtt megtenni: 

• Tájékozódjunk a kiválasztott termék gyártójának hibás pixelekkel kapcsolatos álláspontjáról (dead pixel policy)

• Ha módunkban áll, ilyen terméket interneten keresztül rendeljünk, hiszen a távollevők között kötött szerződések szabályai alapján nyolc munkanapon belül indoklás nélkül elállhatunk a szerződéstől, függetlenül a hibás pixelek számától.

• Lehetőleg vizsgáljuk meg alaposan a kiválasztott terméket, kérjük meg az eladót, hogy teljesen sötét és teljesen fehér képet jelenítsen meg a kijelzőn, mert tapasztalatok szerint a pixelhibák döntő többsége már általában az első használatkor jelentkezik, a használat során jóval ritkábban következik be meghibásodás.

• Ha megtagadják a kipróbálás lehetőségét, inkább keressünk másik üzletet

• Keressük az ismertebb, jó minőséget nyújtó gyártókat

• Bár ajándékot nem illik előre kibontani, ebben az esetben tegyünk kivételt, próbáljuk ki a készüléket, mielőtt a fa alá tesszük. 

 

Vissza az oldal elejére

4.) Mi mit jelent: Mp3, Mp4, Mp5 lejátszók 

A hordozható zenelejátszók nem a XXI. század találmányai. Az 1980-as években kezdett tömegesen elterjedni a sétálós zenehallgatás, akkor még igen drága, elemmel működő kazettás zsebmagnók formájában. A 90-es években a CD lemezek lejátszására is alkalmas kütyük voltak a favoritok, majd nagyjából az ezredfordulóval kezdetét vette az MP3 lejátszók sikerkorszaka. Ezek a kis készülékek sokkal kevesebb energiát igényelnek, legtöbbjük saját akkumulátorral rendelkezik, így használatuk nem jár folytonos elemcserékkel, ez pedig környezeti szempontból sem elhanyagolható körülmény. Főként a fiatal korosztály körében tettek szert osztatlan népszerűségre ezek a zenelejátszók.

 

Az első Mp3-as lejátszók főként a nevüket is adó fájlformátumok lejátszására voltak képesek, az azóta eltelt időben jelentős fejlődés zajlott le a mobil zenedobozok piacán. Eleinte már az is nagy szó volt, ha több formátummal is megbirkózott a ketyere, majd generációs ugrás következett: az egyre nagyobb és színesebb kijelzők már képek, sőt videó klipek megjelenítésére is alkalmassá váltak. Az idei karácsony pedig ezen a területen is hoz újdonságot: megjelentek az MP5 lejátszók. Az Mp3 és Mp4 elnevezések még fájlformátumokat is takarnak, az Mp5 esetében már nem erről van szó, mindössze a készülékek új generációját kívánták a gyártók e megnevezéssel érzékeltetni. Az Mp4-ek számos előnyük ellenére szinte kivétel nélkül mind ugyanazzal a fogyatékossággal küzdenek: viszonylag szűk az általuk kezelt formátumok köre és viszonylag kis kijelzővel készültek, alkalmasak ugyan hosszabb filmek nézésére, de az élvezhetőség területén még hagynak kívánni valót maguk után. A gyártók – felismerve a fogyasztói igényt – elkötelezték magukat egy olyan készülékgeneráció piacra dobása mellett, ami a legtöbb formátummal elboldogul, intelligensen optimalizálja a feltöltött tartalmakat a készülék kijelzőjéhez, és az esetleg hardveresen nem ismert kódolásokat egy számítógépes program segítségével a saját „nyelvére” fordítja. A kívánatos kijelzőméretet 2,5'' körül határozták meg. Ezen kívül egyes típusok fényképezőgéppel, GPS vételi lehetőséggel és egyéb kiegészítő funkciókkal is fel lesznek vértezve.
 

A típusok és formátumok mellett fontos odafigyelni a vásárlás során egy potenciális veszélyre is, a halláskárosodásra. Az utóbbi években e termékek rendkívül elterjedté váltak az Európai Unióban, egyes becslések szerint 100 millióra is tehető azoknak a száma, akik napi rendszerességgel élvezik a zenehallgatás ezen formáját. Ijesztő, hogy közülük minden tizedik fogyasztó úgy hallgat zenét, hogy hallását maradandó károsodás veszélyének teszi ki. Az EU illetékes szervei ezért lépésekre szánták el magukat, és vizsgálatokat, tanulmányokat készítettek annak kiderítésére, hogy milyen feltételek fennállása esetén jelenthet veszélyt a zenelejátszók használata.

 

Megállapításra került, hogy alapvetően két probléma van. Az egyik, hogy a használat gyakran zajos helyen, buszon vagy vonaton történik, és itt az alapzaj elnyomása érdekben hajlamosak vagyunk feljebb tekerni a hangerőt. A fogyasztók védelme érdekében ezért az EU szeretné elérni, hogy a gyártók építsenek be alapértelmezett hangerő-beállítást lejátszókba a halláskárosodás elkerülése érdekében.
 

A másik probléma a huzamos használatban rejlik. A fülbe dugható hangszórók igen könnyen okozhatnak akár maradandó károsodást is. Ha az 1-2 méter távolságra tartott headset hangját tisztán, kivehetően halljuk, az a fülbe dugva már káros hangerő. Az EU által elkészített tudományos tanulmány azt is megállapította, hogy tartós halláskárosodást okozhat, ha hosszú időn keresztül nagy hangerőn hallgatunk zenét ezeken a hordozható készülékeken.

 

A jövőben a gyártóknak nemcsak alapértelmezett hangerő-beállításról kell gondoskodniuk, hanem arra is figyelmeztetniük kell a fogyasztókat, hogy a biztonsági határértékek túllépése veszélyes. Erre valószínűleg a kijelzőn megjelenő piktogram, vagy készülékcímke formájában kerül sor. A jelenlegi szabályok azt írják elő, hogy a használati útmutatóban utalni kell a veszélyre.
 

PRKTIKUS TANÁCSOK: 

 

MP5 lejátszó vásárlása esetén érdemes picit jobban odafigyelni: 

• Vásárláskor mindenképp érdemes szem előtt tartani, hogy ezek a készülékek igen érzékeny, mikroelektronikai technológiával készülnek, óvatos kezelést igénylenek, használatuk során kerülni kell a szélsőséges hőmérsékleti és fizikai behatásokat.

• Azt is érdemes jó előre eldönteni, hogy mire szeretnénk használni. Semmi értelme jelentős kiadással terhelni a pénztárcánkat, ha csupán munkába/iskolába menet hallgatjuk napi 1-2 órát, de filmet nem nézünk rajta, mert a drága technológia nem éri meg az árát, ha nem használjuk ki.

• Azt is érdemes figyelembe venni, hogy egy ilyen új készülék kompatibilis-e a számítógépünkkel, hiszen az esetek legnagyobb részében a PC-ről tudjuk tartalommal megtölteni a lejátszót. Gyakran előfordul, hogy egy több éves számítógép nem, vagy csak igen lassan képes adatokat átvinni a jóval újabb csatlakoztatott eszközre. Itt első sorban a támogatott USB szabványnak van jelentősége, új lejátszók szinte csak USB 2.0 szabványt igényelnek, és az új USB 3.0 szabvány elterjedése is az idei ünnepektől várható.

• Az egyik igen sarkalatos kérdés a memória, illetve annak bővíthetősége. Előfordul, hogy elsőre remek vételnek tűnik a készülék, és csak később derül ki, hogy a memória igencsak kevés, a bővítés pedig nem, vagy csak több ezer forintos költséggel oldható meg. Ha filmet is akarunk nézni, ajánlatos legalább 4 GB memóriával számolni. Ha van már otthon memóriakártyánk, próbáljunk olyan készüléket venni, ami kompatibilis a meglévő kiegészítőnkkel.

• Bármilyen lejátszó vásárlása mellett döntünk, lehetőleg válasszunk olyan terméket, melynek vételára 10.000 Ft feletti, mert így jogszabálynál fogva egy év kötelező jótállás is vonatkozik rá. (Függetlenül a forgalmazó, vagy a gyártó saját garanciájától) 

  
  

Vissza az oldal elejére

5.) Netbook: kicsit számítógép, kicsit laptop, egy kicsit egyik sem

A netbook ideális ajándék és jó választás lehet, ha pontosan tudjuk, kinek és milyen használatra szánjuk.
 

A netbookok elterjedése két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy az internetes alkalmazások sokak számára a számítógép fő felhasználási területévé léptek elő. Nem szorul külön magyarázatra az a tény, hogy a webes böngészés, a csevegőprogramok futtatása és az elektronikus levelezés vagy a szövegszerkesztés nem igényel olyan hardverkiépítést, mint egy komolyabb játék, vagy grafikus alkalmazás. Ráadásul épp ezek a felhasználási területek jelentősek a mobilitás szempontjából.  

 

A másik ok a notebookok/laptopok viszonyag magas áraiban keresendő. Igény mutatkozott a felhasználók részéről egy olyan mobil készülék iránt, ami olcsó, alkalmas az alapvető netes és irodai alkalmazások futtatására, emellett kis helyen elfér és kitölti a PDA-k és laptopok közötti piaci rést.  

 

A netbookok hardveres teljesítménye többnyire alulmúlja az asztali gépek, vagy a középkategóriás notebookok szintjét. Ez nem is baj, hiszen nem arra tervezték őket, hogy felvegyék a versenyt nagyobb testvéreikkel. Ebből következően viszont bizonyos felhasználási célokra nem igazán alkalmasak.
 

INFORMÁCIÓ (i):

 

Érdemes tudni néhány fontos tulajdonságukról: 

• A kijelző mérete 9-11'' között mozog, ez megfelelő pár órás használatra, szövegolvasásra, internetes szörfözésre, de kifejezetten megterhelő, ha valaki hosszabb időn keresztül dolgozik rajta. Ezért nem igazán alkalmasak céljára, vagy családi gépnek. Hasonló árért – használtan ugyan – de szinte minden igényt kielégítő családi asztali gépet vásárolhatunk megfelelő monitorral, ami a legújabb játékokon kívül szinte minden otthoni felhasználásra alkalmas (filmnézés, zenehallgatás, régebbi játékok, internet).

• Wifi kapcsolódási lehetőség feltétlenül legyen benne, mert egy külső adapter nem túl olcsó és nem is praktikus, a netbook lényege pedig épp az, hogy utazás közben bármikor könnyedén „levadásszunk” egy-egy utunkba eső hotspotot..

• A netbookok többnyire nem rendelkeznek optikai meghajtóval, az így tárolt adatainkhoz tehát csak külön külső meghajtóval, vagy egy másik számítógép és pendrive közbeiktatásával férhetünk hozzá.

• Netbookok készülnek hagyományos merevlemezekkel is, de gyakran csak néhány GB kapacitású flash memóriával rendelkeznek, az pedig tényleg csak egy minimalizált operációs rendszerhez és kevesebb adat tárolásához elegendő.

• Elsősorban azoknak ajánljuk e termékeket, akik egy asztali vagy komolyabb laptop mellé, gyakori utazások esetére második gépként szeretnének egy könnyű és praktikus hordozható megoldást.

 

Vissza az oldal elejére