A honlap fejlesztése a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósult meg.
Pénzügyi fogyasztóvédelmi tanácsadás, 11 megyeszékhelyen ingyenesen, pártatlanul, szakszerűen.
A szerzõdésrõl általában
Fogyasztói társadalmunkat behálózzák a szolgáltatók minden forrásból és formában érkezõ egyszeri és vissza nem utasítható ajánlatai. Elegendõ ha kinyitunk egy tetszõleges magazint, bekapcsoljuk a televíziót, esetlen a világhálón szörfölünk, kereskedõk, csomagküldõ szolgálatok katalógusaiba, üzleti ajánlataiba botlunk.
Bármennyire is idegenkedik ez ember a szolgáltatások igénybevételének ezen mára bevett formájától a mindennapi megszokott vásárlás részévé váltak.
Azonban míg a hagyományos értékesítési formáknál tapasztalt vásárló jól kiigazodik jogait és kötelezettségeit illetõen, az eltérõ szerzõdési formák esetében, különösen ha a szerzõdés megkötése során a felek csak távközlõ eszközön keresztül érintkeznek nem árt bizonyos dolgokkal tisztában lenni.
A távollevõk között kötött szerzõdést tehát fogyasztó és fogyasztónak nem minõsülõ személy vagy szervezet köt egymással az értékesítõ áruértékesítõ, illetve szolgáltató tevékenységi körében, kizárólag egy vagy több távközlõ eszköz használata útján.
Távközlõ eszköznek minõsül bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében szerzõdési nyilatkozat megtételére. Pl: címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelõlappal, a katalógus, a telefon, a rádió, az elektronikus levél (e-mail), a telefax és a televízió.
Jelen szabályok alkalmazása nem terjed ki a következõkre:
- a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerzõdésekre;
- automatából történõ értékesítésre;
- nyilvános távbeszélõ állomás igénybevétele útján a távbeszélõ szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött szerzõdésre, pl: telefonos hálózat megrendelése;
- az építési szerzõdésre;
- ingatlan tulajdonjogának vagy ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerzõdésekre, kivéve a bérleti szerzõdést;
- az árverésen kötött szerzõdésre.
Nem lehet továbbá alkalmazni a rendelet 2-6. § és 7. § (1) bekezdéseinek rendelkezéseit a követlezőkre:
- az élelmiszerek, valamint egyéb mindennapi fogyasztásra szolgáló áruk rendszeres házhozszállítására vonatkozó szerzõdésekre pl pizzafutár,
- az olyan szállást nyújtó, szállítási, étkeztetési vagy szabadidõs szolgáltatásokra vonatkozó szerzõdésekre, amelyek alapján az értékesítõ e szolgáltatásokat meghatározott idõpontban vagymeghatározott idõszakban nyújtja.
- Nagyon fontos kritérium, hogy az értékesítõ a tájékoztatási kötelezettségnek egyértelmûen, közérthetõen és pontosan, az igénybe vett távközlõ eszköznek megfelelõ módon köteles minden esetben eleget tenni.
Ha az értékesítõ telefonon tesz szerzõdéskötésre ajánlatot a fogyasztónak, annak kezdetekor köteles közölni legalább cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét) és telefonszámát, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerzõdéskötésre irányuló szándékára.
Az értékesítõ a szerzõdés megkötése elõtt kellõ idõben köteles a fogyasztót tájékoztatni:
- az értékesítõ cégnevérõl székhelyérõl a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számáról, adószámáról és telefonszámáról;
- a szerzõdés tárgyának lényeges tulajdonságairól;
- az ellenszolgáltatásról, beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettséget is;
- a szállítás költségérõl;
- a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeirõl;
- az elállás jogáról;
- a távközlõ eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérõen állapítják meg;
- az ajánlati kötöttség idejérõl;
- a szerzõdés legrövidebb idõtartamáról
Az értékesítõ köteles a fogyasztót a szerzõdés megkötése elõtt kellõ idõben, de legkésõbb a szerzõdés megkötésekor írásbeli tájékoztatóval ellátni, melynek a fenti adatokon túl tartalmazni a kell a következõket:
- elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit,
- az értékesítõ azon telephelye címét, ahol a fogyasztó kifogásait érvényesítheti;
- a szavatosság, illetve a jótállás feltételeit, valamint a kiegészítõ szolgáltatás (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását;
- a szerzõdés megszüntetésének lehetõségét, ha az határozatlan idõre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja.
Az értékesítõt terheli minden esetben annak bizonyítása, hogy a meghatározott tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a határidõk betartására vonatkozó elõírásokat megtartotta.
A szerzõdés létrejötte
Gyakran eshetünk abba a hibába, hogy kifejezett vásárlási szándékunk ellenére, illetve anélkül hogy bármit megrendeltünk volna megjelenik a termék az ajtónkban és nem élve az elállás jogával a fogyasztó „nyakán ragad” és köteles az ellenszolgáltatást sürgetõ értékesítõnek haladéktalanul teljesíteni.
Az értékesítõ nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan árut értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet korábban a fogyasztó nem rendelt meg, és a fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet a „hallgatás beleegyezés” elvét ebben az esetben a szerzõdés megkötésének szándékaként értelmezni.
A szerzõdés teljesítése
A felek eltérõ megállapodása hiányában az értékesítõ a fogyasztótól kapott felszólítás kézhezvételétõl számított harminc napon belül köteles a szerzõdés szerinti teljesítésre.
Elõfordulhat, hogy az értékesítõ azért nem teljesíti, mert a szerzõdésben meghatározott áru nem áll rendelkezésére, illetve a megrendelt szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, errõl természetesen köteles a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a fogyasztó által fizetett összeget haladéktalanul, de legkésõbb harminc napon belül visszatéríteni.
Ha az értékesítõ a szerzõdésben meghatározott módon helyettesítõ áruval, illetve szolgáltatással teljesít, az elállási jog gyakorlása folytán az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségek az értékesítõt terhelik. A költségek viselésérõl, valamint a megfelelõen helyettesítõ áruval, illetve szolgáltatással történõ teljesítésrõl az értékesítõ egyértelmûen és pontosan köteles a fogyasztót tájékoztatni.
Elállás
A fogyasztó a szerzõdéstõl nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat. Ebben az esetben külön ki kell hangsúlyozni, hogy az elállásra nyitva álló határidõ 8 munkanap, nem pedig rendes naptári nap, melyet attól a naptól kezdve gyakorolhat, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerzõdést megkötötte, feltéve, hogy az értékesítõ a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
Ha az értékesítõ nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, a fogyasztó az elállás jogát az áru átvételének napjától, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerzõdés megkötésének napjától számított három hónapon belül gyakorolhatja.
Az értékesítõ köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésõbb az elállást követõ harminc napon belül visszatéríteni. A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli.
Ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben az értékesítõ által nyújtott kölcsön fedezi, a fogyasztó elállási jogának gyakorlása a fogyasztási kölcsönszerzõdést is felbontja.
A fogyasztó az értékesítõnek a fogyasztási kölcsönszerzõdés felbontásából eredõ kárát nem köteles megtéríteni, és tõle kamat vagy egyéb költség sem követelhetõ.