Keres
2024. május 20., hétfő | Névnap: Bernát, Felícia
Timesharing

 

Mit jelent a timesharing szerzõdés
     
Az ingatlan idõben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerzõdés olyan szerzõdés, illetve egymással összefüggõ több szerzõdés, amely, illetve amelyek alapján a fogyasztó az értékesítõtõl ellenérték fejében közvetlenül vagy közvetve, legalább hároméves idõtartamra jogot szerez egy vagy több ingatlan ismétlõdõ, meghatározott idõtartamú üdülési vagy lakáscélú használatára;

Az ezzel kapcsolatos szabályokat az ingatlanok idõben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerzõdésekrõl szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet tartalmazza.

A timesharing szerzõdés keretében a fogyasztó

  • meghatározott célú üdülési jogot szerez három évre vagy annál hosszabb de mindig meghatározott idõtartamra,
  • egy vagy több adott épület, helyiségei, kiegészítõ jellegû tartozékai felett,
  • az év egy elõre meghatározott idõszakában évenként visszatérõ jelleggel,
  • az ingatlan tulajdonosától közvetlenül, vagy közvetve az értékesítõtõl, vagy viszont eladási ügynökségtõl


A szerzõdés alanyai
     
Fogyasztó: gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül esõ célból köti meg a szerzõdést

Értékesítõ: Gazdálkodó szervezet vagy külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe lehet, mely timesharing szerzõdést csakis szakmai vagy gazdasági tevékenysége körében köthet.és az e rendeletben elõírt feltételeknek megfelel, valamint akit kérelme alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által vezetett nyilvántartásba bejegyeztek. Az egyéni vállalkozó a tevékenységét mint egyéni cég végezheti.

A nyilvántartásbavétel feltételei:

  • cégjegyzékbe, illetve az elõírt bírósági vagy hatósági nyilvántartásba bejegyezték;
  • vezetõ tisztségviselõi, vezetõ állású munkavállalói, illetve az egyéni vállalkozó büntetlen elõéletûek;
  • vezetõ tisztségviselõje, vezetõ állású munkavállalója, illetve az egyéni vállalkozó nem szerepelt a felsorolt minõségekben olyan értékesítõben, amelyet a nyilvántartásból töröltek a kérelem benyújtását megelõzõ öt éven belül. 

     
Szerzõdéskötési tevékenység, valamint a szerzõdésre vonatkozó reklámtevékenység csak a nyilvántartásba történt bejegyzésrõl szóló értesítés kézhezvétele után, a nyilvántartásban szereplõ megnevezéssel és címen és kizárólag az olyan ingatlanok tekintetében folytatható, amelyekre vonatkozóan a használati jog értékesítését a Hivatal engedélyezte.

A Hivatal az értékesítõ nyilvántartásba vételérõl szóló határozatát a Turisztikai Értesítõben történõ közzététel céljából megküldi a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak.

A szerzõdés megkötése
     
A szerzõdést írásba kell foglalni, és egy példányát a fogyasztó részére át kell adni.

A szerzõdést magyar nyelven, ha azonban a fogyasztó az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára, vagy lakóhelye az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van, választása szerint az állampolgársága vagy a lakóhelye szerinti állam hivatalos nyelvén kell rendelkezésére bocsátani. Ha a fogyasztó más állam állampolgára, vagy lakóhelye más államban van, az írásbeli tájékoztatót - kérésére - választása szerint az állampolgársága vagy a lakóhelye szerinti állam hivatalos nyelvén kell rendelkezésére bocsátani. Ha az említett államokban több hivatalos nyelv is létezik, a választás joga a fogyasztót ezek tekintetében is megilleti.

A szerzõdésnek tartalmaznia kell:

  • a fogyasztó nevét, lakóhelyét;
  • a használati jog mértékének idõtartamban kifejezett vagy más módon történõ meghatározását; a használat kezdetének idõpontját és a használati jog fennállásának idõtartamát;
  • olyan kikötést, amelynek értelmében a fogyasztót a szerzõdésben az (1) bekezdés i) pontjának megfelelõen meghatározott ellenértéken, éves díjon, közterheken és költségeken felül a használati jog megszerzéséért és gyakorlásáért semmilyen további fizetési kötelezettség nem terheli;
  • a felek aláírását, a szerzõdés keltét


Szerzõdéskötés esetén az értékesítõ által kötelezõen elkészítendõ és a fogyasztónak átadott írásbeli tájékoztató tartalmi elemei a mindenkori szerzõdés részévé válnak.

Tájékoztatás
     
Az értékesítõ köteles mindenki számára, aki tájékoztatást kér az ingatlanról, továbbá, aki közvetlen reklámtevékenység keretében kap arról átfogó tájékoztatást, írásbeli tájékoztatót rendelkezésre bocsátani.

Az írásbeli tájékoztatóban az ingatlan általános leírása mellett egyértelmûen, közérthetõen és pontosan rögzíteni kell több tartalmi elemet is, és utalni kell az információhoz jutás további lehetõségére és módjára.

Az értékesítõvel kapcsolatban rögzíteni kell az alábbiakat:
az értékesítõ vagy az ingatlan tulajdonosának cégnevét,székhelyét, az értékesítõ nyilvántartási számát,
valamint annak a jogviszonynak a megjelölését, amely alapján az értékesítõ a szerzõdés megkötésére jogosult.

A használati jog vonatkozásában rögzíteni  kell az alábbiakat:

  • a használati jog tartalmának pontos meghatározása, továbbá tájékoztatás azokról a teljesített és még teljesítésre váró feltételekrõl, amelyek az ingatlan fekvése szerinti államban a használati jog megszerzéséhez és gyakorlásához szükségesek;
  • ha a szerzõdés alapján a fogyasztó nem szerez az ingatlanon tulajdonjogot vagy dologi használati jogot, az erre vonatkozó figyelmeztetés;
  • a használati joggal való rendelkezés jogára vonatkozó tájékoztatás, így különösen a használati jog gyakorlása harmadik személy más ingatlanon fennálló használati jogának gyakorlásáért cserébe történõ átengedésének, valamint a használati jog elidegenítésének lehetõségérõl, illetve korlátairól;


Az ingatlanra vonatkozóan rögzíteni kell az alábbiakat:

  • az ingatlan felszereltségének, karbantartási állapotának, továbbá fekvésének és megközelíthetõségének részletes leírása, ha a használati jog egy meghatározott ingatlanra vonatkozik;
  • értékesítési engedély száma, valamint a használatbavételi engedély száma; illetve, ha az ingatlan a szerzõdéskötéskor építés alatt áll, vagy építése még nem kezdõdött meg,
  • az ingatlanhoz tartozó közmûvek, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó alapszolgáltatások és azok igénybevételének feltételei;
  • kiegészítõ szolgáltatások és azok igénybevételének feltételei;
  • az ingatlan üzemeltetése, karbantartása, a javítási munkálatok elvégeztetése és az ezekkel kapcsolatos ügyintézés módja, elvei;


Az ellenérték vonatkozásában rögzíteni kell az alábbiakat:

  • a használati jog megszerzéséért fizetendõ ellenérték, valamint az ingatlan használatáért, a közmûvek, az alap- és kiegészítõ szolgáltatások igénybevételéért fizetendõ éves díj, továbbá az ingatlan közterhei, az ingatlan üzemeltetésével, karbantartásával, a javítási munkálatok elvégeztetésével és az ezekkel kapcsolatos ügyintézéssel járó költségek viselésének elvei és becsült összegük;
  • éves díj és a költségek emelésének feltételei;
  • tájékoztatót arról, ha az ellenértéket részben vagy egészben fogyasztási kölcsön fedezi


Az elállás jogáról való tájékoztatással kapcsolatban rögzíteni kell az alábbiakat:

  • az elállási jog gyakorlásának feltételei, különös tekintettel annak határidejére és írásbeli alakhoz kötöttségére, elállás esetén a fogyasztó által megtérítendõ költségek megjelölése;
  • arra vonatkozó tájékoztatás, hogy az elállási határidõ lejárta elõtt az értékesítõ a fogyasztótól fizetést semmilyen jogcímen nem követelhet, és nem fogadhat el;


Tájékoztatás, hogy az írásbeli tájékoztató a szerzõdés részévé válik.

Elállás
     
A fogyasztó a szerzõdés megkötésétõl és egy példányának a részére történt átadásától számított tizenöt napon belül indokolás nélkül elállhat a szerzõdéstõl.
Abban az esetben ha az értékesítõ az írásbeli tájékoztatót a fogyasztónak a szerzõdéskötést megelõzõen nem, vagy nem a Korm. rendelet által elõírt nyelven bocsátotta rendelkezésre, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló határidõ harminc nap.

Ha a szerzõdés nem tartalmazza a kötelezõ tartalmi elemek valamelyikét, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló tizenöt napos határidõ attól a naptól kezdõdik, amikor az értékesítõ vele valamennyi hiányzó adatot írásban közöl, és azok a felek megállapodásával a szerzõdés részévé válnak, legkésõbb azonban a szerzõdés megkötésétõl és egy példányának a részére történt átadásától számított három hónap lejártát követõ naptól.

Vita esetén az értékesítõt terheli annak bizonyítása, hogy a fogyasztónak a szerzõdéskötést megelõzõen az írásbeli tájékoztatót az elõírt nyelven, továbbá a szerzõdés egy - az elõírt nyelven megszövegezett - példányát és az ingatlan fekvése szerinti állam nyelvén készült hitelesített fordítását átadta, illetve, hogy a szerzõdésbõl hiányzó kötelezõ tartalmi elemet a fogyasztóval írásban és mikor közölte.

A fogyasztó az elállását köteles írásban közölni az értékesítõvel. A nyilatkozatot az értékesítõnek a szerzõdésben megjelölt székhelyére vagy arra a telephelyére vagy egyéb szervezeti egységének kell megküldeni, amelyet az értékesítõ a szerzõdésben ilyen célból megjelölt.

Az értékesítõ a fogyasztó számára elállásra nyitva álló határidõ lejárta elõtt a fogyasztótól fizetést semmilyen jogcímen nem követelhet, és nem fogadhat el.

Jogérvényesítés
     
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal határozatával legfeljebb három hónapi idõtartamra felfüggesztheti annak az értékesítõnek a tevékenységét, ha az arra jogosított szerv határozatban megállapította, hogy az értékesítõ a tevékenységet a jogszabályi rendelkezések megszegésével végzi vagy a fogyasztókat megtéveszti.

Az értékesítõ, akinek tevékenységét a Hivatal felfüggesztette, újabb, a rendelet hatálya alá tartozó szerzõdést nem köthet, és az általa kínált ingatlanokra vonatkozóan reklámtevékenységet nem folytathat, a megkötött szerzõdésekbõl származó kötelezettségeit azonban köteles teljesíteni.

A Hivatal hivatalból, illetve az ellenõrzésre feljogosított szervek (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Gazdasági Versenyhivatal, az értékesítõ székhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzõje) kezdeményezésére törli a nyilvántartásból azt az értékesítõt, aki

  • a nyilvántartásba vétel valamely feltételével nem rendelkezik;
  • tevékenységét a vonatkozó jogszabályok megsértésével folytatja, és a jogsértést a hatóság felszólítására sem szünteti meg;
  • a tevékenységének felfüggesztésére okot adó körülményt három hónap alatt nem szüntette meg;
  • bejelenti a tevékenység megszûnését.