A közlekedési módok megválasztása során egyre többen döntenek úgy, hogy saját gépjárművükkel utaznak el nyaralni. Ezen utazók között mindinkább növekszik azok száma, akik külföldre és kiváltképpen az Európai Unió valamely másik tagállamába utaznak. A hazai szabályok betartása mellett ugyanakkor számos, habár fogyasztóvédelmi szempontból nem releváns, ám mégis fontos dologra figyelni kell a külföldre gépjárművel utazóknak, melyeket érdemes előre tisztázni.
KRESZ szabályok
Mindenek előtt fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió bármely tagállamában megszerzett jogosítvány az egész Európai Unión belül érvényes. Ily módon arra nem hivatkozhat egyetlen tagállam hatóságának nevében eljáró személy sem, hogy a jogosítványunkat nem fogadja el amiatt, hogy Magyarországon került kiállításra. Emellett külön figyelmet érdemel, hogy az Európai Unió valamely tagállamában kiadott azon forgalmi rendszámtáblák esetében, amelyek a bal oldalukon, vagy a bal felső sarokban függőleges kék mezőben körben elhelyezkedő 12 sárga csillagot és alatta pedig a kiadó állam jelzését tartalmazza az Európai Unió területén nem kell további külön országjelzéssel ellátni a gépjárművet. Más országok azonban azonban külön országjelzést ezen rendszámtáblák esetében is megkövetelhető.
Kötelező biztosítás
Fogyasztóvédelmi szempontból is értékelhető aspektusai lehetnek ugyanakkor annak, hogy megfelelő gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezünk-e, ha valamilyen balesetet szenvedünk gépjárművünkkel külföldön.
Érdemes ugyanis tudni, hogy a magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója által a Magyarországon a kötelező felelősségbiztosítás megkötésére jogosult biztosítóval kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alkalmazhatósága az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területére, valamint Svájcra is kiterjed. Kiterjed továbbá a biztosítási szerződés alkalmazhatósága a nemzetközi Zöldkártya Rendszer azon országai területére, amelyek irodájával a Magyar Nemzeti Iroda kétoldalú megállapodást kötött.
Ezekben az országokban a zöldkártya gyakorlatilag úgy funkcionál, mint egyfajta nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat. A biztosított által a Magyar Köztársaság területén kívül, az előzőekben meghatározott országok területén okozott kár esetén a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a szerződésben meghatározott helytállási kötelezettség mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt fedezeti összeghatárok mértékéig áll fenn A zöldkártya egyébként a velünk szerződött biztosítónál ingyenesen igényelhető. Ha külföldre utazunk, akkor érdemes a zöldkártya mellett ún. európai baleset-bejelentő lapot is igényelni előre, hogy amennyiben balesetet szenvednénk külföldön, úgy annak a kitöltésével egyszerűsíthető legyen az ügyintézést.
Nemzetközi Zöldkártya rendszer tagjai |
||
Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok |
Nem az Európai Gazdasági térséghez tartozó országok |
Kötelező a zöldkártya kiváltása |
Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia (és a Feroer Szigetek) Észtország Finnország Franciaország (és Monaco) Görögország Hollandia Izland Írország Lengyelország Lettország Liechtenstein Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia és Észak-Írország (a Channel-szigetek, Gibraltár és Man szigete) Németország Norvégia Olaszország (Vatikán és San Marino) Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia |
Andorra Bosznia-Hercegovina Fehéroroszország Horvátország Irán Izrael Macedónia Marokkó Moldávia Montenegró Svájc Szerbia (kivéve Koszovó) Tunézia Törökország Ukrajna |
Albánia Bulgária Fehéroroszország Irán Izrael Marokkó Moldávia Törökország Tunézia Ukrajna
|
Kiemelendő, hogy a közúti közlekedés biztonságát szolgáló szabályok vannak hatályban az Európai Unió egész területén, amelyek azonban tagállamonként eltérőek is lehetnek, így érdemes jó előre külön tájékozódni, ha úgy döntünk, hogy saját gépjárművünkkel megyünk nyaralni külföldre. Egységes a szabályozás az Európai Unió egész területén annak vonatkozásában, hogy kötelező a biztonsági öv használata mind az elöl, mind a hátul utazók számára. Ugyancsak a biztonságos közlekedés szempontját szem előtt tartva valamennyi tagállamban tilos a mobiltelefon vezetésközben történő használata, azzal, hogy egyes tagállamok a kihangosítóval való használatot megengedik.
Autópályadíjak
Saját autóval nekivágni a nyaralásnak kényelmes, de olykor kalandos módja is az utazásnak. A magas benzinárak mellett számolni kell a különböző országok merőben eltérő autópályadíjaival is. Ezek közül néhány említésre méltó tétel:
Ország |
Autópályadíj (személyautó) |
Ausztria (matrica) |
Tíznapos: 7,7 EUR; Kéthavi: 22,2 EUR; Éves: 73,8 EUR |
Csehország(matrica) |
Heti: 200 cseh korona ~ 7,7 EUR; Havi: 300 cseh korona ~ 11,5 EUR; Éves: 900 cseh korona ~ 34,6 EUR |
Franciaország |
Fizetőkapus rendszer, több autópálya társaság, átlag 7-10 EUR/100 km |
Németország |
ingyenes |
Olaszország |
Ingyenes és fizetős (kapus) szakaszok is vannak, síkságtól és hegységtől függően a fizetős szakaszokon 5,5 és 7 EUR között mozog 100 km autópálya használatának díja. Az 1,3 méter magasságot meghaladó autókra magasabb díjtételek vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a 3,5 tonna összsúlyt nem haladják meg. |
Spanyolország |
Az autópálya-hálózat jelentős része díjköteles, kapus rendszer működik, 100 km kb. 7-11 EUR között van, ezen kívül néhány híd és alagút is fizetős. |
Svájc (matrica) |
Kizárólag éves matricát lehet vásárolni, ennek ára 27,5 EUR. |
Szlovákia (matrica) |
Heti: 4,9 EUR; Havi: 9,9 EUR; Éves: 36,5 EUR |
Szlovénia (matrica) |
Heti: 15 EUR; Havi: 30 EUR; Éves: 95 EUR |
Lengyelország |
Szintén fizetősek az autópályák, kapus rendszer működik, az A2-es autópályán például 4-5 euróra jön ki 100 km megtételének díja. |
Görögország |
Sem a görög közlekedési minisztérium, sem az autópályakezelő honlapja nem szolgál használható, legalább angol nyelvű információval ezzel kapcsolatban, annyi biztos, hogy Athénig (Macedónián keresztül érkezve) 5-6 fizető kapu van és szakaszonként 2-3 EUR-t kell fizetni. |
Horvátország |
Fizetőkapus rendszer, emellett néhány alagút és híd is fizetős, átlagosan 40 kuna/100 km a tarifa. (1 EUR = ~7,5 kuna, tehát 5-6 EUR/100km) |
(A itt felsorolt díjak csupán tájékoztató jellegűek és a 2009. július végi állapotot tükrözik)
Végül pedig érdemes figyelemmel lenni arra is, hogy az Európai Unió Egyes tagállamaiban eltérő sebességhatárok érvényesek, illetve eltérőek lehetnek az engedélyezett alkoholfogyasztásra vonatkozó szabályok is.
Praktikus tanácsok
Figyeljünk oda, hogy betartsuk az utazásunk során érintett tagállamok közlekedési szabályait, mert jelentős összegű bírságokra számíthatunk, ha megszegjük azokat. Amennyiben mégis bajba kerülnénk, vagy balesetet szenvednénk akkor figyeljünk oda, hogy mi kerül a felvett hatósági jegyzőkönyvekbe és ha valamivel nem értünk egyet tegyünk kifogást.
Amennyiben elhagyjuk az országot, mindenképpen szerezzük be a zöldkártyát is (biztosítónk ezt ingyen bocsájtja rendelkezésünkre). Legtöbb esetben erre a dokumentumra nincs szükség, azonban tapasztalat szerint mégis előfordulhat, hogy egyes országokban a rendőrök mégis kérik a zöldkártya bemutatását is (ebben az esetben kellemetlen helyzetektől kímélhetjük meg magunkat).
Vezessünk óvatosan, mert a gépjármű ún. veszélyes üzem, így ha önhibából kárt okozunk, azért fokozott felelőséggel tartozunk, függetlenül attól, hogy úgy jártunk-e el a baleset bekövetkezte során, ahogy az általában elvárható lett volna.
Az utiköltségbe tervezzük be előre az esetleges pályadíjakat, híd- és alagúthasználati díjakat.
Utazás busszal
A menetrend szerinti, busszal történő személyszállítás menetrend alapján végzett, az utazási feltételek megtartásával bárki által igénybe vehető közszolgáltatás. A menetrend szerinti személyszállítás lehet helyi és helyközi, sőt akár nemzetközi egyaránt:
Rövidebb, belföldi utazások esetén érdemes lehet fontolóra venni mindenképpen, hogy a helyközi menetrendszerű buszjáratokat vegyük igénybe (kiváltképpen, ha például az általunk célként kiválasztott településen vasútállomás nincs, illetve nem szeretnénk saját személygépkocsinkat sem igénybe venni az utazáshoz).
A külföldi utazások esetében is érdemes szétnézni a nemzetközi buszjáratok jegyárai között, amennyiben egyénileg szervezzük meg az oda- és visszautazást, nem pedig valamely utazási iroda által. Megjegyzendő, hogy nem csak menetrendszerűen közlekedő buszjáratokat vehetünk igénybe a külföldi utazások során, hanem ún. ingajáratokat (amelynek során többszöri oda- és visszaúton utasok előre kialakított csoportjait szállítják azonos indulási helytől azonos célállomásig), illetve egyéb nem menetrend szerinti járatokat is. Az ezek igénybevételével kapcsolatos feltételek és díjszabások eltérőek lehetnek országonként.
Fontos megjegyezni, hogy biztonságunkat szolgálva, az esetleg eltérő szerződési feltételek mellett a járatoknak minden esetben szigorú műszaki és technikai feltételeknek kell megfelelniük, függetlenül attól, hogy az Európai Unió mely területéről és hova utazunk (ezt biztosítja az ún. INTERBUS megállapodás, melynek az EU tagállamokon kívül Horvátország és Bosznia-Hercegovina is részese).
Külön megjegyzendő az is, hogy a busz is ún. veszélyes üzemnek minősül, minek következtében a balesetekkel összefüggésben okozott károk megtérítése vonatkozásában fokozott felelősséggel tartozik az üzembentartója (ez érvényesül az Európai Unió valamennyi tagállamában). A késésekből, illetve a poggyászok elvesztéséből vagy megrongálódásából eredő tényleges károk megtérítésének rendjére a buszt üzembentartó gazdálkodó szervezet általános szerződési feltételei, illetve a vonatkozó polgári jogi (országonként eltérő szabályozást tartalmazó polgári törvénykönyvekben meghatározott) szabályok lesznek irányadóak.
Praktikus tanácsok
Utazás vasúttal
A vasúti társaság a közforgalmú személyszállítás körében a közforgalmú menetrendben meghatározott vonalon az ott meghirdetett vonatokat közlekedteti. Ezeket a vonatkozó díj megfizetése ellenében vehetjük igénybe. A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző vasúti társaság a közforgalmú személyszállítási szolgáltatására vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazó személyszállítási üzletszabályzatot köteles készíteni, amely tartalmazza a vasúti utazással kapcsolatos legfontosabb szabályokat.
A belföldi vasútforgalom mellett adott a vasúti közlekedés az Európai Unió egész területén, ugyanakkor legyünk figyelemmel arra, hogy egyes területeken még mindig találkozhatunk például széles nyomtávú vasútvonalakkal (a kelet-európai térségben), amelyeken való közlekedés csak átszállás mellett lehetséges. Egyébként többféle nemzetközi személyszállítási konstrukciót is igénybe vehetünk igényeinknek megfelelően, ha külföldre kívánunk utazni, így utazhatunk például az nemzetközi, minőségi éjszakai nemzetközi, illetve kifejezetten a szomszédos uniós tagországokba közlekedő személyvonatokkal egyaránt. Ezek díjszabásairól és igénybevételeinek feltételeiről érdemes a szolgáltatást nyújtó vasúti társaságok információs irodáiban érdeklődni.
Külön megjegyzendő, hogy a vasúti közlekedéssel összefüggésben okozott vagyoni és nem vagyoni károk megtérítésére a polgári jog fokozott felelősséget előíró veszélyes üzemi felelősségre vonatkozó szabályai lesznek irányadóak, amelyek országonként eltérőek (természetesen ennek alapján maga bírói gyakorlat is eltérő lehet).
Praktikus tanácsok
Utazás repülőgéppel
A légi személyszállítási szerződés alapján a légitársaság az utast és poggyászát légijárművel az indulási repülőtérről az érkezési repülőtérre szállítja. Külföldi utazásaink megtervezése során érdemes lehet számításba venni a repülővel való utazás lehetőségét is, kiváltképpen ha nagyobb távolságra szeretnénk utazni. A repülőgéppel való utazás ugyanakkor még mindig igen költségesnek mondható, így nyilvánvaló, hogy a fogyasztónak a különböző ajánlatok között való döntése során az egyik leglényegesebb elem maga a szolgáltatás ára. Fontos megemlíteni, hogy a repülőtéri díjak és illetékek légitársaságonként nagyon különbözőek lehetnek (mind az indulási, mind az érkezési reptér vonatkozásában). Amennyiben azonban valamely vállalkozás a fizetendő végösszeg nagyságát befolyásoló díjtételeket (repülőtéri illetéket, foglalási díjat) elhallgatja, az alkalmas lehet akár a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására is és mint ilyen magatartás eljárások lefolytatását alapozhatja meg.
Előfordulhat, hogy egyes járatok késnek vagy esetleg törlik azokat, valamint előfordulhat az is, hogy túlfoglalás történik. Fontos tudni, hogy ezekben az esetben a légitársaságoknak valamilyen kártalanítást, vagy esetleg kártérítést kell fizetniük a járataikat igénybe vevő utasoknak, valamint szükség esetén egyéb segítségnyújtást kell biztosítaniuk. A légitársaság csak akkor nem köteles kártérítést fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.
A leggyakrabban előforduló eset az, hogy valamely járat késik. Ebben az esetben, ha a légitársaság két óra vagy annál hosszabb késésre számít 1 500 km hosszú vagy annál rövidebb járat esetén, vagy három óra, esetleg annál hosszabb késésre számít 1 500 km-nél hosszabb, de az EU-n belüli járat esetén vagy egyéb 1 500 és 3 500 km közötti járat esetén, esetleg négy óra vagy annál hosszabb késésre számít az EU-n kívüli, 3 500 km-nél hosszabb járat esetén, akkor a légitársaságnak élelmiszert és üdítőket, valamint szállodai elhelyezést és megfelelő kommunikációs lehetőséget kell biztosítania utasainak. Amennyiben pedig a késés öt óra vagy esetleg annál is hosszabb, akkor a légitársaságnak fel kell ajánlania a jegy vételárának a visszafizetését is.
Járattörlés esetén a járatot működtető légitársaság köteles visszatéríteni a jegyárat, vagy ellenkező esetben az utast más közlekedési eszközzel, módon eljuttatni úti céljára, élelmiszer ellátást, italt, illetve szükség esetén szállodai elhelyezést és megfelelő kommunikációs lehetőséget biztosítani.
A jegy vételárának a visszatérítése egyébként történhet készpénzben, banki átutalással vagy csekkel, valamint ha az utas ehhez írásban kifejezetten hozzájárult, akkor akár utazási utalványok formájában is.
Túlfoglalás esetén pedig a légitársaságnak fel kell ajánlania egy későbbi időpontban történő utazás lehetőségét. Megjegyzendő, hogy a magasabb osztályon történő elhelyezés esetén ekkor a légitársaság nem kérheti az esetleges jegyárkülönbözet megfizetését. A légitársaságnak a visszautasított beszállás miatt pedig 125 és 600 euró közötti kártérítést is meg kell fizetnie az utazni szándékozónak a repülőút hosszától és az átirányítás miatti késedelem mértékétől függően.
Speciális kártérítési igény iránti lehetőséget teremt a poggyászok elvesztése, megrongálódása, valamint az úton bekövetkezett baleseti haláleset is. A poggyászok megrongálódása, elvesztése, vagy késedelmes megérkezése esetén a poggyász tulajdonosa, míg a baleseti halál esetén a balesetet elszenvedő utas hozzátartozói élhetnek kártérítési igénnyel. A légitársaságok a poggyász károsodása vagy elvesztése esetén legfeljebb 1200 euró összegig tartoznak kártérítési felelősséggel.
Az előbbiekben bemutatott jogok valamennyi járat utasait megilletik, beleértve a charter járatokat is, ha a járatot az Európai Unió valamely légitársasága üzemelteti és az utas a meghatározott időkereten belül bejelentkezett a járatra, amely vagy az Európai Unió valamely repülőteréről indul, vagy az ellenkező esetben az Európai Unió valamely repülőterére érkezik.
Praktikus tanácsok
Utazás hajóval
Kiemelkedően fontosak az utasok biztonságára vonatkozó szabályok, melyek a magyarországi vízi közlekedésben érvényesülnek.
Úszólétesítményt Magyarországon csak hajózásra alkalmas állapotban szabad üzemben tartani. A hajózásra alkalmas állapotban tartás az úszólétesítmény üzemben tartójának feladata. Belföldi forgalomban egyébként személyhajó, illetve komp csak abban az esetben vehet részt, ha az üzemben tartó a szerződésen kívüli kárra érvényes hajó-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik.
Ha a Magyar Köztársaság területén a hajózási tevékenység folytatása alatt úszólétesítményt az üzemképességet érintő, vagy a hajóút teljes, illetve részleges elzárását eredményező baleset ér, vagy az úszólétesítmény eltűnik, esetleg a vízi közlekedés szabályainak megsértése miatt súlyos 8 napon túl gyógyuló testi sérülés vagy halál következik be, azt ki kell vizsgálni. Fontos külön kiemelni, hogy ha az úszólétesítmény vezetője tudomást szerez arról, hogy a vízen emberélet került veszélybe, továbbá, ha a hajóút elzárása vagy az elzárás veszélye áll fenn, köteles minden esetben segítséget nyújtani. Összeütközés esetében pedig az úszólétesítmények vezetői úgyszintén kötelesek minden rendelkezésre álló eszközzel egymásnak segítséget nyújtani.
Külön megjegyzendő a biztonsági követelményekkel kapcsolatban, hogy a kikötők használatával kapcsolatosban pedig a hajózási társaságokra vonatkozó szabályokat a kikötő üzemben tartója által készített kikötőrendből ismerhető meg. Egyébként az Európai Unió valamennyi tagállamában szigorú követelmények vonatkoznak a vízi közlekedésre az utasok biztonságát megteremtendő.
Mindemellett pedig nyilvánvaló, hogy az utazásra vonatkozó szerződési feltételek tagállamonként, illetve vízi közlekedési társaságonként is eltérőek lehetnek, így ezek tárgyában érdemes már jó előre tájékozódni.
Praktikus tanácsok