Üzleten kívül fogyasztóval kötött szerzõdésekről általában
A speciális és a hagyományostól eltérõ vásárlási formák másik fajtája az üzleten kívül kötött kereskedések kapcsán merül föl. Biztosan mindenki hallott, esetleg maga is részt vett olyan utazásokon, ahol kellemes városnézést követõen, pazar fogadás alatt mutatta be a cég az eladandó termékeit, méghozzá nem az üzlethelyiségében, hanem egy kifejezetten erre az alkalomra kibérelt helyen, vagy esetleg a lakásunkon történõ személyes megkeresés alapján.
A nem szokványos feltételek eltérõ szabályozást is igényelnek, hiszen gondoljuk csak bele kellemes atmoszférát teremtve a megszeppent és jól tartott fogyasztó szinte kényszerhelyzetben érzi magát a megrendelés aláírásakor.
Sok késõbbi kellemetlenségtõl kímélhetjük meg magunkat, ha az ilyen kereskedésekre vonatkozó szabályozást ismerjük és nem félünk élni a vonatkozó jogszabály biztosította lehetõségekkel.
Az üzleten kívüli kereskedési formák részletes szabályait a 213/2008 (VIII. 29.) Korm. rendelet az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerzõdésekrõl és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeirõl szóló jogszabály tartalmazza.
A rendelet hatálya
A rendelet hatálya azokra a termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekre terjed ki, amelyek megkötésére vállalkozás vagy a vállalkozás nevében, illetve javára szerződést kötő személy (a továbbiakban együtt: vállalkozás) és fogyasztó között, a vállalkozás kezdeményezésére, a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor, így különösen
a fogyasztó lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén, feltéve, hogy az eladó a fogyasztót nem a fogyasztó kifejezett kívánságára kereste fel, vagy
a vállalkozás vagy harmadik személy által ilyen célból szervezett utazás, rendezvény alkalmával.
A rendelet hatálya kiterjed az olyan áru értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésre is, amely különbözik attól az árutól, illetve szolgáltatástól, amelynek tekintetében a fogyasztó az eladó látogatását kezdeményezte, feltéve, hogy a fogyasztó nem tudta, és kellő gondosság mellett nem tudhatta, hogy ezen áru, illetve szolgáltatás értékesítése az eladó gazdasági vagy szakmai tevékenységi körébe tartozik.
A rendelet hatálya kiterjed arra az esetre is, amikor a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában a fogyasztó tesz szerződéskötésre ajánlatot a vállalkozásnak.
Nem terjed ki a rendelet hatálya:
Forgalmazható termékek
Üzleten kívüli kereskedés során csak közismert rendeltetésû, bontatlan csomagolású áru forgalmazható.
Nem forgalmazható üzleten kívüli kereskedés során:
Üzleten kívüli kereskedés céljából a fogyasztó a lakásán 19 és 9 óra között nem kereshetõ fel, kivéve, ha ehhez elõzetesen hozzájárult.
A fogyasztót a lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén felkeresõ személy köteles személyazonosságát, és ha nem a saját nevében jár el, képviseleti jogosultságát a fogyasztónak igazolni, továbbá a fogyasztó erre irányuló felhívása esetén köteles távozni.
Elállás a szerzõdéstõl
Az eladó köteles legkésõbb a szerzõdés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni az elállási jogáról és annak a személynek a nevérõl és címérõl, akivel szemben e jogát gyakorolhatja.
Ha az eladó ezen tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a szerzõdés semmis.
A fogyasztónak jogában áll a szerződéstől nyolc munkanapon belül elállni,
Az elállás esetén a fogyasztó nem köteles megtéríteni az árunak azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerû használat következménye, és nem köteles az áru használatáért használati díjat fizetni. Az átvett áru neki felróható értékcsökkenéséért azonban helytállni tartozik.
Nem gyakorolhatja az elállás jogát a fogyasztó, ha az árut nem tudja teljes egészében visszaszolgáltatni. Ha azonban részben vissza tudja azt szolgáltatni úgy, hogy a megmaradt rész értéke és használhatósága nem csökkent, a vételár arányos részének visszaszolgáltatását követelheti.