Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete

A gázenergia piacán is lezajlott a liberalizáció folyamata. A változást a 2008. évi XL. törvény (Get.) vezette be 2009. július 1-jével.

Az alapvető változás

Az egyik legsarkalatosabb pont, hogy a lakossági fogyasztók már nem közüzemi szolgáltatásban részesülnek, hanem egyetemes szolgáltatásban.
Ez a fogalom természetesen nem kizárólag a földgázellátást takarja, hanem egyéb jogszabály alapján meghatározott szolgáltatásokat is, melyeket az egyetemes szolgáltató az engedélyében meghatározott területen nyújt az arra jogosultaknak. A fogyasztó szempontjából ez azt jelenti, hogy a gáz árát továbbra is maximalizált hatósági áron szerezheti be, azzal, hogy jogosult bizonyos keretek között szolgáltatót váltani.

Ki veheti igénybe az egyetemes szolgáltatást?

A jogszabály értelmében 3 érintett kör veheti igénybe az egyetemes szolgáltatást:
1.a lakossági fogyasztók köre, akik saját háztartásuk fogyasztása céljából vásárolnak földgázt, és a vásárolt földgázzal jövedelemszerző tevékenységet nem végeznek
2.azok a felhasználók (természetes vagy jogi személyek), akik fogyasztása nem haladja meg a vásárolt 20m3/óra kapacitást
3.2010. június 30-ig feltételek mellett egyes távhőtermelési engedéllyel rendelkező felhasználók, illetve 100 m3/óra fogyasztást el nem érő felhasználók
Ezen jogosulti körön kívül mindenki a szabad piacról vásárolja a földgázt szükségletei kielégítésére.
A lakossági fogyasztók körén belül érdemes megemlíteni a védendő fogyasztókat, akik szociális, egészségügyi helyzetükre tekintettel a földgázellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vesznek részt (pl.: kérhetik előre fizetős mérő felszerelését).
 

PRAKTIKUS TANÁCS:

Amikor új házba költözünk, mindig ellenőrizzük, hogy az adott mérő közületi néven van, vagy magánszemély nevén van, pl.: egy egyházi, imaházi gondnok esetén. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy korábban nem egyetemes szolgáltatásra jogosult vette igénybe a gázszolgáltatást, míg mi magunk arra jogosultak vagyunk. Az árak tekintetében ilyenkor nagy különbség lehet, így a későbbi kellemetlenségeket elkerülendő erre mindig legyen gondunk.

Milyen szerződést kell kötnöm a szolgáltatás igénybevételéhez?

Az új gázszabályok életbe lépésével a korábbi közüzemi szerződéseket felváltotta két típusú szerződés. Az egyik a földgázelosztási szerződés, a másik az egyetemes szolgáltatási szerződés. Bár a két szerződés jogilag elválik, a gyakorlati életben a fogyasztók a köztük lévő különbséget szinte csak akkor érzik, ha pl.: a mérő elromlik, vagy éppen szolgáltatót kívánnak váltani. Ekkor ugyanis lehet, hogy a követeléssel az elosztói engedélyes lép fel, nem pedig az egyetemes szolgáltató.

A földgázelosztási szerződést a szerződéskötési kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül a földgázelosztó köteles elkészíteni, és azt a kérő fél rendelkezésére bocsátani, pl.: kipostázni. Ezzel természetesen a szerződés még nem jön létre, azt a fogyasztónak is alá kell írnia, és visszaküldenie a földgázelosztó részére. Ha a fogyasztó ennek 30 napon belül nem tesz eleget, akkor a szolgáltató ajánlati kötöttsége megszűnik, azaz a kiküldött mintához már nem köteles tartani magát. A gyakorlati életben ez természetesen gördülékenyebben megy, gondoljunk csak arra, hogy az új törvény hatálybalépését követően a fogyasztóknak postázzák az aláírandó szerződést.

Amennyiben új fogyasztási helyről beszélünk, ahol korábban még nem volt mérőóra felszerelve (pl.: egy új építésű ház esetén), pusztán egy szerződés aláírásával még nem válunk jogosulttá azonnal földgázellátásra. Ilyenkor ugyanis az igénybejelentésünk után a helyszínen műszaki-biztonsági ellenőrzést tartanak, illetve felszerelik a gázmérőt, a biztonsági záró elemeket, összekapcsolják a felhasználói berendezést az elosztóvezetékkel (az ellenőrzésnek, illetve a gázmérő felszerelésének a bejelentéstől számított legkésőbb 8 munkanapon belül meg kell történnie).

A fogyasztók másik szerződése az egyetemes szolgáltatási szerződés. Ha a fogyasztó már csatlakozott a szállító- vagy elosztóvezetékhez, akkor a területén lévő egyetemes szolgáltatóval tud szerződést kötni (ezzel gyakorlatilag a felek a földgáz megvásárlására kötnek szerződést). A szolgáltató oldaláról ez egy speciális szerződéskötési kötelezettséget jelent: a területén lévő egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztóval a fogyasztói igénybejelentést követő 30 napon belül köteles szerződni. A szerződésben a szolgáltató a folyamatos földgáz értékesítést vállalja, a fogyasztó pedig az ellenérték megfizetését.

És hogy a gyakorlatban ez mit jelent? Ha például a mérőnk nem mér, akkor az elszámolás szabályait az elosztási szerződésre vonatkozó szabályok között találjuk, míg ha például kereskedőt kívánunk váltani, akkor az egyetemes szolgáltatási szerződést kell felmondanunk.

A szerződések pontos tartalmáról az adott szolgáltatók Üzletszabályzatában találhatunk részletes leírást.

Miből áll az egyetemes szolgáltatás ára?

Elég sok fogyasztói megkeresés érkezett, és érkezik aziránt, hogy miért kerül annyiba a földgáz amennyibe. Ezzel kapcsolatban a fogyasztóknak elsősorban azt kell tudniuk, hogy a földgáz hatósági áras terméknek minősül. Az árak meghatározásában több szervezet vesz részt: a szolgáltató, a Magyar Energia Hivatal, illetve az energiaügyért felelős minisztérium.

De mégis pontosan mi alapján fizetünk a szolgáltatónak? A 28/2009. (VI.25.) KHEM rendelet 3.§ (3) bekezdés értelmében az egyetemes szolgáltatás díja két elemből tevődik össze: az egyik az alapdíj, a másik a gázdíj.

Jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy a gázdíj mit tartalmaz, milyen elemek kerülnek beépítésre az egyetemes szolgáltatás árába. Ezekről részletesen a www.eh.gov.hu oldalon lehet tájékozódni.
 

Néhány elemet megtekintve, az alábbi tételeket találjuk meg az egyetemes szolgáltatás árában a földgáz árán túl:
Korrekciós tényező, vagy import korrekciós tényező, melyet 2009. július 1-je óta fizetnek a fogyasztók, célja az importár-változás kiegyenlítése. Mértéke a kezdeti időszakban m3-enként 4,30 Ft volt. Ez a tétel a számlán elkülönítve jelenik meg, mint ÁFA körön kívüli tétel.
Nagykereskedői árrés
Szállítás és tárolás díja
Mobilgáz finanszírozási költség
Elosztás díja
Egyetemes szolgáltatói árrés

Ezeken túl a fogyasztó még köteles havonta az ún. alapdíjat megfizetni, mely a hónap elején esedékes (tehát minden megkezdett hónap után meg kell fizetnünk, függetlenül attól, hogy hónap közben mi történik, pl.: eladjuk a lakást). A fogyasztónak akkor nem kell az egész havidíjat megfizetni, ha a szolgáltató több, mint 24 órán keresztül nem tud szolgáltatni. A mentesítés ilyenkor természetesen időarányos.

Amin az elszámolás alapul: a gázóra

A gázóra kötelező hitelesítés alá esik a mérésügyi jogszabályok értelmében. A hitelességének ideje 10 év. Hiteles mérő felszereléséről a szolgáltató köteles gondoskodni. A kötelességen túl ez abszolút érdekük is, hisz számla nem hiteles mérőeszköz alapján nem készülhet, olyankor a hibás mérés szabályait kell alkalmazni.

Sorra véve a törvényi rendelkezéseket a szolgáltató legfontosabb kötelezettségei az alábbiak:
a fogyasztásmérő berendezések leolvasásáról gondoskodni, melynek a gyakorisága legalább évente egy alkalom
a fogyasztási adatok összegyűjtése, szükséges átszámítások, korrekciók elvégzése (pl.: korrigálni a gáz mennyiségét a normál állapotúra)
biztosítania kell, hogy az elszámolás tényleges energiafogyasztáson alapuljon, az elszámolás megjelenése világos, érthető legyen
fogyasztói kérésre a mérő időszakos hitelesítési vizsgálatát elvégezni, és viselni annak költségeit, ha a fogyasztói indítvány megalapozott volt, azaz utóbb bebizonyosodik, hogy a mérő nem a hibahatárokon belül mért
a leszerelt mérő állását köteles fotóval rögzíteni, ha ez nem lehetséges, magát a mérőt őrizni. Az őrzés ideje a leszerelés után készült számlához igazodik: a leszerelt óra alapján készült elszámoló számla fizetési határidejét követő 60 nap.

Ha az adatokat nem lehet összegyűjteni, mert például a mérő a lakásban van, és az óra nem olvasható le, akkor sajnos a szolgáltató jogosult becsült számlát küldeni. A becslés elveit minden esetben a szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza, ami azt is jelenti, hogy az területenként változhat.

Persze a fogyasztónak is vannak kötelezettségei függetlenül attól, hogy az óra nem az ő tulajdonát képezi. Elsősorban köteles az óra állagmegóvásáról, védelméről gondoskodni. Ehhez társul a jogi zárak védelme is, aminek a be nem tartása, megszegése esetén a szolgáltató jogosult a szerződésszegés jogkövetkezményeit alkalmazni. Másodsorban pedig köteles lehetővé tenni, hogy a földgázelosztó vagy megbízottja a mérőt le tudja olvasni, ellenőrizni tudja, illetve gondoskodni tudjon a fel- és leszerelésről.

PRAKTIKUS TANÁCSOK:

gondoskodjunk arról, hogy a mérőnk védett helyen legyen, ahhoz ne férhessen illetéktelen személy, így küszöbölve ki egy esetleges kötbért annak sérelme miatt
az éves leolvasás közeledtével, ha nem is tartózkodunk otthon, akkor is gondoskodjunk a leolvasás lehetőségéről, pl.: írjuk ki az ajtóra
amint észleljük az óra megállását, egyéb hibáját (pl.: törés), haladéktalanul jelezzük a szolgáltató felé